Balla D. Károly
Vigye korrupt kegyeit a bánat
(Petri)
Eltiltom magamtól őt is
nem igazíthatja vállamra fekete palástját
hogy alá rejtsem amit nem
a tétovaság fehér vakságát sem kínálhatja kezembe
hogy kikopogjam amit igen
nem épülhet részemmé
nem döbbenhet magammá
füstfinom lenyomatommá sem válhat
egy érzékeny filmen
így súlyosabb fölöttem az elmázolt ég
a táj nem igazít a világhoz
nincsenek illesztékeim
csak a hunyori fény
ahogy a horizontot megpendíti
csak az mutatja
merre menekedhetnék
nyomomban az altatóéter
könnyű párájával