Szüret előtt, dombtetőn
Balla D. Károly
Szüret előtt, dombtetőn
Szüret előtt, dombtetőn
Haladék szava szól, hidegek belelengik a szélbe:
- Még szüretelni ne hívjad e tájra a vérvörös őszt! -
Itt a halom tetején adakozva ma még elidőz
a tétova esteli nyár kusza-szép terebélye.
Ide járnak az égből a mennybeli bús seregélyek;
angyali árnyuk oson, hol a hajdani ház falain
megreped unt szavak éke. A nyár kegyeit ma a kín
s a bánat előszele így kaparintja kezébe.
Remeték hona ez? Kinek itt ma felizzik erénye,
holnap a földre teríti a kénköves szomju halál?
Fekszem a fűben, elalszom. A pír szele fagyva talál.
Jöhet szüret: Újboron ott pezseg éltem egésze.
(1997)