Adieu, monsieur Chopin

Balla D. Károly

Adieu, monsieur Chopin

Amíg az ágyon gyönge nőm pihenget,

én könnyű valcert búsan hallgatok,

s akár a Szajna-parti angyalok,

már nem fontolok semmi messzi tervet.

Belém Chopin-dal kedvet nem lehelhet,

nem képzelek már semmi jót s nagyot:

veszem kabátom s mindent itt hagyok.

Az élettől a kedvem végleg elment,

s a szívem marja gyilkos mélabú.

Mit érdekel a három szemtanú

s a titkosrendőr, aki elfog rögtön

- az én szerelmem volt a rosszabb börtön,

ezért gyilkoltam meg a drága nőt.

...A dalnak vége. Jó Chopin, agyő!

zEtna, 2001

Orbis, 2002/??

A vers egy irodalmi projektum keretében született. René Magritte: A fenyegetett gyilkos c. festményéhez kellett szövegeket. Készíteni. Fenti szonettemnek szerb fordítása is elkészült és megjelent a projekt keretében: Karolj D. Bala: Adieu, monsieur Chopin. Magam később még dolgoztam a szonetten, végső verziójának ez tekintendő: Szomorsopen.