Balla D. Károly
Amíg az ágyon gyönge nőm pihenget,
én könnyű valcert búsan hallgatok,
s akár a Szajna-parti angyalok,
már nem fontolok semmi messzi tervet.
Belém Chopin-dal kedvet nem lehelhet,
nem képzelek már semmi jót s nagyot:
veszem kabátom s mindent itt hagyok.
Az élettől a kedvem végleg elment,
s a szívem marja gyilkos mélabú.
Mit érdekel a három szemtanú
s a titkosrendőr, aki elfog rögtön
- az én szerelmem volt a rosszabb börtön,
ezért gyilkoltam meg a drága nőt.
...A dalnak vége. Jó Chopin, agyő!
zEtna, 2001
Orbis, 2002/??
A vers egy irodalmi projektum keretében született. René Magritte: A fenyegetett gyilkos c. festményéhez kellett szövegeket. Készíteni. Fenti szonettemnek szerb fordítása is elkészült és megjelent a projekt keretében: Karolj D. Bala: Adieu, monsieur Chopin. Magam később még dolgoztam a szonetten, végső verziójának ez tekintendő: Szomorsopen.