Balla D. Károly
nem volt szava az indulásra
nem volt az érkezésre sem
csak ment
mint aki csak menni tud
csak a menést tudja megnevezni
nem tud mást érezni
csak a könnyű szelet ahogy kabátujjába bújik
nem visz mást magával
csak az elmaradó fák egykedvűségét
nem kíséri más a tekintetével
csak az utcasarkon a nyáladzva vicsorgó eb
ahogy a pofáját
átnyomja a kerítésrácson
lehetne-e más
lehetne-e másként
talán várják valahol
talán dolga után igyekszik
vagy viszi valahová kabátujjában a szelet
a fáktól tanult egykedvűséget
vagy csak megy
mert csak a menést tudja megnevezni
és nem marad más nyomában
csak a vicsorgó eb habos nyála
ahogy a kerítéspadkán csomóba verődik