Balla D. Károly
Abszolút egészségesnek és adekvátnak (!?) mondta magát az ukrán főváros 57 esztendős polgármestere azon a rögtönzött sajtótájékoztatón, amelyet úszónadrágban tartott a kijevi Dinamo stadionban. Előtte 400 métert futott, 15-ször felhúzódzkodott és 50 métert úszott, hogy ezzel bizonyítsa, mint mondta, nemcsak Kijevnek, hanem egész Ukrajnának, hogy mind fizikailag, mind pszichésen tökéletesen egészséges. Miközben izmait mutogatta, azt is elmondta, a demonstrációra azért is szükség volt, hogy tisztára mossa hazáját mindattól a szennytől, amelyet a politikusok rákentek.
Leonyid Csernoveckij erőbemutatójára és nyilatkozatára azok után került sor, hogy az ukrán parlament ideiglenes bizottsága, amely Kijev város vezetőinek tevékenységét hivatott tisztázni, egyhangú szavazással elrendelte a polgármester elmeorvosi vizsgálatát. Nem minden ok nélkül. A képtelen ötleteiről elhíresült és ezért „űrhajósnak” (szabad magyar fordításban inkább „marslakónak”) gúnyolt városvezető legutóbbi elképzelése például az volt, hogy kaviárral és ananásszal öregotthonokba kell csalogatni az idős városlakókat, s így megüresedő lakásukat bérbe lehetne adni. De az is ő volt, aki nemrégiben belépődíj fizetésére kötelezte volna a temető területére behajtó gépkocsikat, ő vetett volna ki adót „kutyákra, macskákra, csótányra és mindenre, amit szeretnek” otthonukban tartani az emberek. A kijevi állatkert igazgatóját viszont saját indoklása szerint azért távolította el állásából, mert az képtelen volt a hím elefántnak barátnőt szerezni.
Nemrégiben kijelentette, hogy mivel az idő pénz és neki kevés a szabad ideje, ezért 1 órányi vele folytatott beszélgetésnek 1 millió dollár az ára, ami nem is meglepő azok után, hogy a társaságában zajló üzleti ebédeken való részvételért a vállalkozóknak, gazdasági vezetőknek eddig is súlyos dollárezreseket kellett fizetniük (az ukrán sajtó 5 ezertől 50 ezerig terjedő tarifákat említ). Fizetett szolgáltatássá kívánta volna tenni a képviselői fogadóórákat csakúgy, mint a közoktatást és a közegészségügyet. A kijeviek szerint a levegővételt is megadóztatná – és ha ez túlzás is, de az nem, hogy az agglegényekre valóban külön adót kívánt volna kiróni. Ő volt az is, aki olyan tombolajáték indítását helyezte kilátásba, amelyen az ő öleléseit és csókjait lehetett volna elnyerni.
És ezzel még közel sem merítettem ki a furcsaságokat: a nagy ötletgazda nemcsak könyvet írt (a nem teljesen érdektelen „Hogyan legyünk milliomosok” címmel), hanem CD megjelentetésére is készül, amelyen főleg a 80-as évek slágereit adná elő. (Sajtóhírek szerint ez a terve a dalok szerzői joga körüli huzavona miatt szenved késedelmet.) Énekelni egyébként is imád, nyilvános rendezvényeken, ha felkérik rá, azonnal rázendít. A múlt héten például az Ukrajna-palotában tartott koncert vendégeként fakadt dalra, és bár az „Ocsi csornije” c. örökbecsű orosz sláger szövegébe belesült, alig lehetett letessékelni a színpadról.
Az ukránt nehezen beszélő, ezért legtöbbször oroszul (de gyakran így is akadozva) nyilatkozó Leonyid Csernoveckij az egyik legnagyobb ukrán bank vezetője volt, mielőtt polgármester lett. És bár állítólag jócskán benne volt azokban a telekspekulációkban, amelyek miatt 2008 májusában előrehozott választásokat tartottak a fővárosban, mégis újraválasztották. Úgy tartják, hogy a polgármesteri hivatal támogatásából részesülő idős, elesett asszonyok, az általa oly sokszor emlegetett kijevi „bábuskák” szavazatai ebben döntő szerepet játszottak. Így sikerült megvernie többek között a jelöltként szintén induló bokszvilágbajnokot, Vitalij Klicskót.
Talán ezért is mutogatta most izmait a stadionban.
Megjelent: Új Szó, 2009. márc. 21