Halott madárral

Balla D. Károly

Halott madárral

Halott madár a vízre szálló álom

és átkok burka minden sebre égő ír,

hajó feneklik meg a bújt korallon,

akár egy lékelt és lehorgonyzott manír.

Még körbe jár a hasztalan idő, amíg

csak varja ül a szélnek kókadt fákon,

de készülődik és elérhet hajnalig

a kín, ha érte küld hajókat Kháron.

Harangot önt a csend, vitorla szárad -

és így marad a röptös vágy magára.

Egy kósza fényt, egy csillagot talál-e,

ha meg se csobban már a partot érő est -

vagy jobb, ha tudja: nincs több "navigare",

halott madárral nincsen több "necesse est".

(1996)