Művek‎ > ‎Versek‎ > ‎

A burokbahalt


Balla D. Károly

A burokbahalt

Akadhat még, mi függelembe ránt,
vagy végleges a kívülállás kérge?
Magadra vetted autonóm ruhád
és nincsen mez, hogy elcserélnéd érte?

Most azt hiszed, hogy semmi sincs alant
és nincsen fent és körbe-körbe sincsen
olyan, mi egyszer torkodon ragad
és nexusával ver nehéz bilincsbe?

A könnyű látszat súlya rád tapad,
hiába csábít fények léhasága,
szorongsz a röpke kényszerek alatt,
határolódva életre-halálra.

      A szűk burok már bőrödhöz tapad
     –  szabaddá ekként börtönzöd magad.


Megjelent: Holmi, 2010/július
Comments