Hűvös rettenetben

Balla D. Károly

Hűvös rettenetben

A tél is megjön, úgy ám, Hátha-herceg,

hiába színlel őszt a kárhozat,

s hiába lennél ártatlan ezerszer:

a fagy már bűneidben válogat

és varjakat küld rád: kerengve szállnak,

köröznek fenn a háztetők felett,

fejedre hullnak le, akár a vádak,

sötétek, mint a lelkiismeret.

Hiába bókolsz hűvös rettenetben,

akár a végzet, károg rád a múlt.

Ma mégis lázadj fel a sorsod ellen,

ez egyszer hátha nem maradsz alul!

    Emelnéd éppen öklöd nagy mohón,

    – de szállni kezd a válladra a hó.