Tárt ajtó előtt

Balla D. Károly

Tárt ajtó előtt

A félelem mit árthat már neked?

A válladról letépve rég a bátrak

viharkabátja. Egyik zsebéből átrak

a másikba a sors. Torkod reked,

és nem mondasz több hőstörténetet.

Lódulj előre: nem maradt más hátra.

A jegyszedő is sarkáig kitárta

a végjátékok ajtaját neked.

Mit árthat innen már a reszketés?

Ne tartson vissza jótékony küszöb.

Felvette bérét rég az alkuszod.

Remegd csak végig ezt az átkelést,

és azt se röstelld, hogyha botlanál.

Ki túl fogad, az biztos lábon áll.