Balla D. Károly
A virtuális megelőzöttség fogalmát Balla D. Károly, a nagy webrátor vezette be az internetes gyakorlatban. A kifejezést már korábban is indított olyan webakcióira alkalmazta 2011-től, amelyek során egy-egy még be nem következett esemény világhálós interpretációját készítette elő és alkotta meg. Ezen akciói során weboldalak és rájuk mutató linkek révén igyekezett olyan rendszereket létrehozni, amelyek egyfelől alkalmasak lettek arra, hogy a várható esemény iránt előzetesen érdeklődők internetes kereséseik során oldalaira rábukkanjanak, másfelől előkészítettségük azt valószínűsítette, hogy az esemény bekövetkezésekor várható tömeges keresések az aktuális tényközlő hírek mellett az adott oldalak lehívásait is ugrásszerűen megnövelik.
A fentebb vázolt, pusztán keresőmarketing-jellegű aspektus mellett BallaDé az akcióihoz minden esetben társadalmi-közéleti, esetleg tudományos vonatkozásokat is hozzárendelt, így általában valamely kívánatos, általa nem csupán valószínűnek gondolt, hanem el is várt esemény képezte a megelőzöttség tárgyát. Ilyennek tekinthetjük például az Ukrajnát felvették az EU-ba! utópiáját, amely a kárpátaljai magyaroknak is megelőlegezi az uniós állampolgárságot, de ide sorolhatjuk az Ember a Marson!-projektet is, amely egy sikeres űrexpedíció bekövetkezését vetíti elő.
Az ötletgazda egyik legsikeresebb akciójában a 2010-ben hatalomra jutott magyar miniszterelnök távozását előlegezte meg a Lemondott Orbán Viktor nevű oldal indításával 2011 novemberében. A kormányfő teljesítményével elégedetlenek részéről jelentkező várakozás, úgy tűnik, internetes keresésekben is megnyilvánult, s így a megfelelő link-környezettel előkészített oldalra 2012 első heteiben már napi 100-as nagyságrendben estek az egyéni találatok mindaddig, amíg Orbán Viktor strasbourgi és brüsszeli színművészi teljesítménye el nem oszlatta a vérmes reményeket. (A jelen szócikk szerzője itt a teátrumi jelzőt eredeti értelmében – ‘alakoskodás’ – használja.)
Megjegyzendő, hogy a webtechnikai forma és a társadalmi tartalom mellett a virtuális megelőzöttség kidolgozója és megvalósítója további vonatkozásokkal is felruházta akcióit. Súlyt fektetett például megmozdulásainak humoros beágyazottságára. Nyilvánvaló, hogy a Foci VB-t nyert a magyar válogatott című szájt nem nyitható meg anélkül, hogy előzőleg arcunk szmájlivá ne vigyorodjon, mint ahogy a Gyurcsány Ferenc nyerte a Zámbó Jimmy-hasonmás versenyt című 2010-es kampánybeszámolót sem kell annyira komolyan venni, mint egy heveny vakbélgyulladást. Bár itt sietve hozzátehetjük, hogy a volt miniszterelnöknek a fent említett versenyen történt indulása csak kicsivel mókásabb, mint beköltözése az avasi lakótelepre (lám, odáig nem is terjedt a webakciózó fantáziája, hogy a Milliárdost látnak vendégül a panelprolik honlapot létrehozza).
Az effajta viccelődés azonban voltaképp idegen a nagy webrátortól. A harsány kacagás lehetőségét megnyitó komikumnál közelebb áll cizellált lelkéhez az árnyaltabb és visszafogottabb élc és irónia. Ezt alkalmazta például a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását megelőlegező rövid blogbejegyzése alatt, megjegyezvén, hogy „A virtuális megelőzöttség – mint olyan – örömtánccal kísért rituális piréz akció.” Ezt az eredetmagyarázó szerzői megállapítást semmiképpen nem hagyhattuk ki tudományos igényű leírásunkból, ám tömör meghatározásunkba mégsem vehettük bele:
Ajánlott rövid definíció
A virtuális megelőzöttség egy még be nem következett esemény világhálós előkészítése abból a célból, hogy az előzetes várakozás és főként a feltételezett bekövetkezés esetén az akcióban részt vevő weboldalak jelentős látogatottságra tegyenek szert. Az akció webtechnikai keretét minden alkalommal társadalmi-közéleti tartalom tölti meg és humoros felhang lengi körbe.
.
Bár a virtuális megelőzöttség terminus technikusát csak később alkotta meg, a fent leírt fogalmi körbe jól illeszkednek BDK önhalál-hírei. Ezekről ő maga így ír Öngonosz c. posztjában:
Sikerült a gonoszságig fokoznom öniróniámat: az utóbbi időben gyilkos gúnnyal teszem el magam láb alól. Válogatott halálnemeket keresek és a leírásokban a legkíméletlenebbül állítom pellengérre hiúságomat, beképzeltségemet, mérsékelt tehetségemet, falánkságomat, olvasatlanságomat. Eleinte kiváltottam néhányak fejcsóválását, de mostanra, azt hiszem, sikerült sokakkal megkedveltetnem a magam-kitalálta irodalmi önhalálhír műfaját.
Egy hosszabb esszéjében – Válogatott halálaim – ezt még a következőkkel egészíti ki:
Akciómnak köszönhetően a legnagyobb internetkereső – nem kis megelégedésemre – nevemre előkelő helyen hozza némelyik halálhíremet. Jóleső érzés tölt el, ha arra gondolok, hogy majdani tényleges kimúlásom hírét jó ideig mindenki csupán újabb poénnak fogja tekinteni.
Nem kétséges tehát, hogy a fiktív halálhírek szintén egy virtuális megelőzöttségi akció részei, és aligha lehet kétségünk afelől, a szerzői szándék lényegében az, hogy a minden bizonnyal bekövetkező eseményt firtató majdani internetes keresések elsőként erre az oldalra vezessék a hálás utókor olvasóját:
Kevesebb linkkel megjelent: VilágMa, 2012. jan. 26.