Machinák fölött

Balla D. Károly

Machinák fölött

a téren az érkezettek

jól látható sorokban

megvásárolt koordináták szerint

alakzattá rendeződve

mint akik valamit várnak

mint akiknek lehetne bármi keresnivalójuk

falak mögött az izgatottra festett bábok

mintha döntési helyzetben lennének

mintha megtehetnék hogy nem

vagy hogy igen

és mintha bármi is függene igentől nemtől

ha választhatnának

árokban a serény zúgolódók

elfutó foszlányoknak kapnak utána

lehangolódnak

felhangolódnak

ápolják a menthetetlenül feldarabolt egészet

melyet csak a csoda ránthat össze

vagy a mester hanyag legyintése

a lyukban ott lapul az összes szó

mondat monológ és párbeszéd

és mintha minden mindegy lenne

uzsonnájával szöszmötöl

aki majd suttogássá ébresztheti őket

ám valaki még hiányzik valakire várni kell

nála vannak

hogy a káoszból kierőltessék a rendet

a legfőbb rendező elvek

igen erre mindenki emlékszik

legutóbb ő vitte magával valamennyit

ő talán azt is fogja tudni

mikor kell húzni a bársonyt

de érdemes-e várni rá vagy bármi másra

mikor a szín fölött

machinák fölött

a zsinórpadlás félhomályában

az arctalan felvilágosítók

már felkészültek a leszámolásra

(1997)