Vaskó Ági - kreatív55 - versei

A hűség ára

Autó fékez. Gazdája végleg

terhétől megszabadul.

Rálép a gázra, nem néz már hátra,

Számára tiszta a múlt.

Megriadt állat félelme árad,

futna a kocsi után.

Harcát az úttal nem bírja szusszal,

bár eddig nem volt puhány.

Megbénult lába - suhan gazdája -

elérni nem tudja már.

Útszéli árok. Fáradtan rárogy.

Feladta, nincsen tovább.

Agyának érce még fel se mérte,

számára nincs visszaút.

Kidobott szemét, már semmit nem ér

hűség, a tíz éves múlt.

Felsejlő emlék beszövi lelkét,

szívére ránehezül.

Utolsó szuszban, a fényes útban,

halálnak hídján feszül.

Hű szeme fénye az utat nézve

réved a semmibe már.

Szép kutya lelke, égbe ölelve,

boldogan ring az imán.

***

Hány ilyen képet vetít az élet?

Mi nézzük, bár nem tapsolunk.

Becsukott szemmel megy el az ember.

Ez a mi jelen korunk!

Beküldte: kreativ55