Adrienn versei:

Szakadj brokát!

Lezártam a múltat, hogy már ne fájjon,

hátrahagytam tucatnyi széles álmom,

lelkembe csend, majd a béke költözött,

s egyedül ünneplem egy függöny mögött.

Vörös a brokátja, mint szívem vére,

nehéz szövetként takar álmom bére,

selyem, érintése lágy és kellemes,

bár mindegyik vágyam nem is volt nemes.

A függönyön túl valakik még várnak,

talán jók, de talán rosszak az árnyak,

s a jövőm ott van a másik oldalon,

jelenem pedig velem e színpadon.

Nem tudom meddig állok még meredten,

kenyerem javát lassan már megettem,

de a szívem mégis csak arra vágyik,

szakadj brokát, szerelem égj halálig!

Adrienn

2010. augusztus 23., 03:33:16