2011. február 22.
Simul a hajnal,
Ébred a nappal,
Messzire jár már régen a Hold,
Tanúm egy csillag,
Mikor még itt vagy,
Elhiszem azt, mit két karod mond.
Valahol távol,
Sok elmúlt nyárból,
Akác illatot repít a szél,
Miénk az este,
Kék színre festve,
Hajunk színén már ott ül a dér.
Éjszínű csendben
Kezem kezedben.
Mit is mondhatnék útravalót?
Mondjam, hogy várlak,
Hogy visszavárlak,
Mint rossz gyermek, ki várja a jót?
2010. június 02.
Kérlek,
Kapcsold le a lámpát,
Fénye bánt, idegen,
Gyújts inkább gyertyát,
Bújj hozzám szelíden.
Kérlek,
Ne törd föl a csöndet,
És ne kérdezz, ne szólj,
Kezed is épphogy csak,
Suttogj, arcomhoz hajolj.
Kérlek,
Végy karodba most,
Még mielőtt egy
Forgószél karom alá
Nem nyúl, míg el nem
Hagylak örökre, szótlanul.