Önmagukat költőnek gondolóknak!
Egyszerűen, tréfásan, okítóan, viccesen!
Ne értelmetlenül, bonyolultan és ne művészien!
Mit ér a vers, ha kinek szánod nem érti?
Szeretettel, hittel, Istenről, a hazáról!
Ne az ördögről, tébolyról és ne a gyávákról!
Mit ér a vers, ha rossz útra terel?
Indulattal, lelkesítően, szónokolva, élettel!
Nem búsulva, elkeseredve, kilátástalanul, kétellyel!
Mit ér a vers, ha elkeserít?
Erkölcsről, szerelemről, a fontosról, a családról!
Ne paráznákról, homokosokról, és ne a mámorról!
Mit ér a vers, ha legbelül mételyez?
Tanítsd a magyart! Értsd meg költő!
Isten, család, haza, és az érthetőség a legfontosabb alapkő!
(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)