http://www.premierfilm.hu/film/kep/0101102053421_don_quixote_szamarancsa.html#0
Nosztalgia
Itt jövök, én, Don Qijote,
Nem lovon, csak pléhszamáron.
Megnézem, hogy él-e, hótt-e,
Ki enyém volt oly sok nyáron.
Hervadozó Dulcineám,
Köldöködre lóg a melled,
Azért megcsókollak, meg ám,
Még most is a boglya mellett.
Potyka tested hadd ringassam,
Bár már alig bír a karom,
Megvénültem én is lassan,
De feladni, nem akarom!
Vívtam szélmalomharcomat,
Nevettek is sokan engem,
Elengedem a sarcomat,
Megcsókolhatják a seggem!
Hű barátom, derék Sanchó,
Nem csatázunk, verset írunk!
Gyere, itt a boroskancsó,
Együtt iszunk, együtt sírunk.
Így mulat két öreg csibész,
Régi tüzek lángja felgyúlt…
Már csak emlékekben vitéz,
Ami volt, az, sajnos elmúlt.
2011. március 11.