Liszkai Ilona versei
Útravaló
Útravaló
2011. február 22.
Simul a hajnal,
Ébred a nappal,
Messzire jár már régen a Hold,
Tanúm egy csillag,
Mikor még itt vagy,
Elhiszem azt, mit két karod mond.
Valahol távol,
Sok elmúlt nyárból,
Akác illatot repít a szél,
Miénk az este,
Kék színre festve,
Hajunk színén már ott ül a dér.
Éjszínű csendben
Kezem kezedben.
Mit is mondhatnék útravalót?
Mondjam, hogy várlak,
Hogy visszavárlak,
Mint rossz gyermek, ki várja a jót?