Liszkai Ilona versei

Útravaló

2011. február 22.

Simul a hajnal,

Ébred a nappal,

Messzire jár már régen a Hold,

Tanúm egy csillag,

Mikor még itt vagy,

Elhiszem azt, mit két karod mond.

Valahol távol,

Sok elmúlt nyárból,

Akác illatot repít a szél,

Miénk az este,

Kék színre festve,

Hajunk színén már ott ül a dér.

Éjszínű csendben

Kezem kezedben.

Mit is mondhatnék útravalót?

Mondjam, hogy várlak,

Hogy visszavárlak,

Mint rossz gyermek, ki várja a jót?