A verseket Kozma Zsuzsa engedélyével hoztam el a Poet irodalmi portálról. Zsuzsa Édesapja volt Kozma László.
Zsuzsa a Poeten így nyilatkozott:
"Kozma Zsuzsanna vagyok, 1951-ben születtem, zenei végzettségem van. Amiért erre az oldalra feliratkoztam, nem másért van, mint azért, mert Édesapám Kozma László verseit szeretném szárnyára bocsátani az éterbe. Ő már nem teheti ezt meg, mert 2004-ben meghalt......"
Mást nem tehetek Érte, mint a verseiből néhányat itt bemutatok.
Megérdemelten..és tisztelettel.
A természet kis csodája
Zümmögve száll a méh virágra,
portokjából nektárt oroz;
s míg hosszú útját végigjárva,
sok kis virágot beporoz.
Kaptárba térve mézet csorgat,
mit a léprekeszben helyez el,
így biztos lesz kirajzás holnap,
s a nagy család is áttelel.
Mily bölcsesség van e parányban,
az Egyetemes csapatában
örömmel tesz-vesz, dolgozik,
mert megsúgták neki koboldok,
a Földön csak az lehet boldog,
ki másokat boldogít.
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
A kód sajnos nem működik..
Tetszik a vers?
Kit megjelöltek
Hallgassak, s fújjak egy követ
sok lakájával itt e hadnak,
amíg a vizek elapadnak,
s reánk szakad a szürkület?
Titokban sírjak mint a nő,
kit csókkal csalva rongyol férje,
hogy jajomat számon ne kérje
e féreg-furcsa vámszedő?
Tolvajt kiált a tolvaj itt,
a dőzsölése vért vadít,
alázza, rázza a hatalmat!
Nincs élő, irtani e gazt?
Hogy mondjak én, a vert vigaszt?
Kit megjelöltek, jobb ha hallgat!
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
A kód itt nem működik.
Tetszik a vers?
Dobra vert fészek
Ha kilakoltatásról hallok,
tőr járja át a szívemet;
rideg törvények és a bankok
nem ismernek kíméletet.
A kisgyerek, ha csacska ésszel,
botjával verve rontja szét
a kis lakot, hol fecske fészkel,
hogy tette rossz, nem tudja még.
Ki bankkölcsönnel fészket rak,
s ha részletekkel elmarad,
a bank botjával csapást mér ki,
s hiába esd, nincs irgalom!
S a dobra vert fészek s haszon,
a hiénákat megkísérti.
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
A kód nem működik..
Tetszik a vers?
Montázs
Az ember a vágyait nem szabja szűkre,
s oly szép ami bennük felötlik, a kép:
a lenhajú földek, a munka ezüstje,
mit fényesre verdes a sok veríték;
a ritmusra lobbanó tavaszi fények
mik lombtalanítanak sok-sok lidércet,
s az Erinnüsz erejét roppantó táncok,
mit libbenve-lebbenve ropnak a lányok,
míg szűzföldek bajszát kipödri a gép.
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
A kód nem működik..
Tetszik a vers?
Őszi dal
Csendes arcán a bús nyárnak
végig borzong hideg szellő.
Gólyák, fecskék messze szálltak,
egyre nő a fáknak árnya,
s szélben leng, mint fátyolkendő.
Összeveszett nyár az ősszel,
s kihívta, hogy párbajozzon:
vívjanak meg kardszellővel:
s a nyár elment dacos fővel,
hogy az őszbe belemarjon.
Ősz már ott volt, s hűvös arccal
rákiáltott: így jössz, te nyár,
páncéltalan, mikor kard vall?
Vigyázz reá, mert a karddal
ha megdöflek, nem kelsz föl már!
S tényleg úgy volt. Az ősz gyorsan
belevágta sebző kardját,
a nyár pedig fájón, halkan
sóhajtotta: végem, baj van!
Ég, csillagok meg nem tartják.
Gólyák, fecskék messze szálltak,
zúgó szélben zuhog eső,
s az utcán most búsan járnak
ólomarcú emberárnyak...
s a nyár szemén gyászos kendő.
(1934.)
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
A kód nem működik..
Tetszik a vers?
Ars poetica helyett
Mint éjnek tűnt tava, köd,
fölszállt szemeimről a vakság:
nem holt, ami volt, s ha igaz,
új fényre talál a jövendőn.
Bár társat aláz a kevély,
kit végzeteként hatalomra
emelt a tömeg fiait szolgálni,
e példa se csüggeszt,
van más, aki jól kalapál
üllőn, s felszítva a lángot,
megsorvaszt ércfalakat,
hogy tisztuljon az igazság!
S ha bűnbe esik az erény,
s megrontja a jót a gonosz,
csak látszat lehet ez csupán,
jóskenyerét tisztán szegjük meg
a jövőnek.
Átlépni egy kor küszöbét
vér s könny nélkül, makulátlan,
a balga reménye csal így,
jaj nélkül még anya nem szült!
Serkenj föl vers, s a szívem
vágyát, ha megejti a tettet,
mint rég Jerikó falait
sok harsona, rontsd le a földig!
(1962.)
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
A kód nem működik..
Tetszik a vers?