2010.09.15 Drezda

Post date: 2010.12.17. 8:05:36

kb. 30 éve voltam Drezdában.

Semmi nem olyan, mint volt, vagy nem emlékszem már rá.

Csak a vadkacsák a Zwinger múzeum előtt a tóban, az maradt meg. Az

olyan, mint ahogy emlékszem rájuk. Csak valószínű már több nemzedékkel

későbbi egyedek.

Az amerikaiak szőnyegbombázták Drezdát, semmi nem maradt meg belőle. 30

éve éppen 35 évvel a háború után ott maradt mementoként a Freunkirchen,

a központi helyen lévő templom. Sok tornyából, egy fél volt meg csak, a

többi mind a földön törmelékként hevert. És fekete volt részben az idő,

részben az égés miatt. Nagyon szürrealisztikus, és megrázó volt, egy

darab föld, ami a háború rombolását mutatja.

Én úgy tudtam, hogy direkt van ott. Most is kerestem, de nem találtam.

Felépítették. Sok energiával, pontossággal, az előző másaként, de ami

régi követ találtak, és jó volt, azt felhasználták. Fekete a régi, sárga

az új kő. 90 %-a sárga volt a kész épületnek. És a belvárosban minden

helyreállítva pompázott. Olyan gigantikus épületek, amik a

császárvárosokra emlékeztetett.

Vermeer képét jó volt ismét látni: egy hölgy egy ablak előtt áll, és

levelet olvas.

Most Rotterdam, és közte 700 km.

Rotterdamot is szőnyegbombázták. De Drezdát az amerikaiak, ezt szerintem

a németek.

Semmi nem maradt meg belőle, csak a hollandok meg se próbálták a régit

visszaállítani. Építettek egy teljesen újat. Nem tudnék itt élni, nekem

szükségem van a régi dolgokra, amelyeket megsimogathatok, vagy

egyszerűen csak nézem. De el kell ismerni, hogy Rotterdam új, de semmi

nem olyan, mint más helyen. Minden extravagáns, merőben eltér a

megszokottól. Van valami csavar, feszítés, meghökkentő. Kétségtelen

egyedi, még ha nagyon új is kialakításában és anyagában is.

Hát ilyenek. Reggelente futok, hogy tartsam magamat, mert itt többet

eszem is. Meg jól esik, főleg, ha ennyit ülök a kocsiban és vezetek.