Post date: 2012.05.24. 7:03:37
Az időjárás a szokásos keretes történetét adta. Esett mielőtt elindultunk, és zuhogott, amikor megérkeztünk. Közben végig sütött a nap.
Volt egy pici eltévedés, amikor Triesztből Szlovénián keresztül Horvátoszágba szerettünk volna jutni. Megtévesztett, hogy vagy 10 szlovén határátkelő öleli körül Triesztet.
Végén a GPS kisegített.
Érdekes, hogy míg Triesztben a szokásos olasz képet láttuk, azaz sok ezer motorost, robogóst, addig az országúton egyet sem. Ezt tényleg csak városon belüli közlekedésre használják.
Ami Hollandiában a bicikli, az Olaszországban a robogó.
Mai napon Horvátországban az Isztriai félsziget partmenti városaira került sor. A képlet mindehol ugyanaz: kis domb, tetején templom, körülötte szűk utcácskák, picit romos, középkori hangulatot árasztó házak.
Ez volt pl. Porecsben is:
Itt az egyik templomban láttuk ezt a keresztrefeszítést, ezzel a sapkás Krisztussal, s lelógó hajával. Rasztás hajával, kis szakállával Mátéra emlékeztett minket:
Szépek voltak a mozaikképek is:
Rovinjban nagyon régen jártunk, kb. amikor Luca 3-4 éves lehetett.
Emlékszem, Rózsi mamával felváltva Lucával egy hosszú sétányon "sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csücs"-öt kellett játszani. Már messziről láttuk Rovinj városát, de ezzel a játékkal órákba telt, mire odaértünk.
Máté itt evett először Banana split-et, nagyon ízlett neki.
Sok szépet láttunk, én is csak csodálni tudtam.
Azt terveztük, hogy majd valami szép tengerparti helyen szállunk meg. A hirtelen jött eső és villámlás nem segítette a keresést, sötétedett is már. Nem is volt mindenhol hely (másusban hétköznap ?!). Végül örültünk, hogy Pula központjában találtunk egy hotelt. A portás büszkén mondta, hogy az ablak a tengerre néz. És tényleg, az ipari kikötőre :-(.
De a lényeg, hogy le tudtunk valahol feküdni. Fáradtak is voltunk, így a vacsora ki is maradt.