6. nap

Post date: 2012.05.24. 22:28:56

Reggel felébredtünk.... És rácsodálkoztunk a Rivera hotel ötödik, legfelső emeletéről a pulai öböl darurengetegére. :-(

A reggeli további lökést adott ahhoz, hogy a következő szállás ennél jobb legyen. Olyan porból készült narancslevet szolgáltak fel, amit nem voltam hajlandó meginni.

A szoba egyébként elegáns volt, jót is aludtam, és a szálló nagy előnye, hogy bent van a központban, minden látnivaló kb 500 méter távolságban található.

Pula a római kori emlékekről híres. Az itteni amfiteátrum benne van az 5 legnagyobban, nagyon hasonlít a római colosseumra. És még írhatnék a római diadalívekről, templomokról, de most ennyi elég.

Labinban, 50 km-rel arrébb fotóztam ezt a kaput, amelynek neve Flóra. 

És ha már itt tartunk, Anna múltkor "leszídott", hogy miért nem írtam a Duino kastély kapcsán arról, hogy megtaláltuk azt a sziklát, ahol Rilke írta verseit - a Duinói elégiákat, amelyek a világirodalom egyik legszebb, legesztétikusabb istenkísértő versei. Erről Flóra, mint filosz biztosan szívesen olvasna a blogomban. No akkor ezt most bepótoltam.

S ha valaki rajtam kívül nem ismerné, itt van Nemes Nagy Ágnes fordításában az Első elégia első sorai:

"Hogyha kiáltanék, ki hallana engem az angyalok rendjéből? 

És ha netán a szívére vonna hirtelen egyik: én belepusztulnék az erősebb lét közelébe. 

Mert hisz a Szép nem más, mint az iszonyú kezdete, mit még elviselünk,

s mennyire bámuljuk, mert megveti szenvtelenül, hogy összetiporjon. 

Iszonyú minden angyal."

Kép a szikla aljáról (tetején ült Rilke - vagy 50 méter magasan) és a távoli Duino kastély.

Lovranba megérkezve gyorsan megtaláltuk a szállásunkat, amit még ma reggel az Interneten kerestük meg, és foglaltuk le.

Tenger 50 méterre, csendes, nagy szoba, erkély a tengerre néz, még ha nagy fák is vannak előttünk.

Uszoda, szauna. Város gyalog közelben.

A megérkezés alkalmából még egy Scrable-t is játszottunk, nagy örömömre én nyertem :-).

Estére a háziak javasoltak egy tengerparti kis éttermet, garantáltan jó helyi ételekkel. Nem volt sok, de ínyenc módon készítették el.

Az én töltött tintahalamtól nem tudtam betelni. Fokhagymában sült saját lábait és egy kis bacont töltenek bele. Sűtik, párolják, bort is adnak hozzá. Nagyon finom volt friss salátával.

A francia út egyik napján temérdek érdekes macskát láttam, és gondoltam, hogy a gyerekeimnek ne legyen túl száraz az útleírás, betettem pár macskás képet is. Visszafele sült el a dolog, mert a gyerekeim emiatt kinevettek, ezért most újra feladom a labdát, s a végére beteszek egy horvát cicát.

Holnap este már otthon leszünk. Délelőtt még egy kis ejtőzés itt, aztán indulás haza.