Post date: 2018.08.23. 21:33:31
Mai opciósan vásárolt utazásunk célpontja Szantorini volt.
Ez a sziget 110 km-re fekszik Krétától.
Ehhez elég korán, 5:50-kor kellett kelnünk, és csak éjfélre értünk vissza a szállásunkra.
Egy óriási, több szintes hajó vitt bennünket Heraklionból Szantorinibe.
Szantorini ma egy szigetcsoport, korábban egy kör alakú sziget volt, de ie. 1700 körül az itt működő vulkán berobbant, és a közepe behorpadt, lesüllyedt a tengerszint alá, s ma a közepét tenger borítja kalderát kialakítva. Két kis kúp kiáll most is középen, az egyik már nem működő vulkán, a másik most is működik. Ezt közelről is megnéztük, de erről később.
Az ókori kitörés több napig sötétségbe borította nagy távolságban is a vidéket a folyamatosan füstölő hamu miatt, ugyanúgy, mint a Vezúvnál Nápolyt. Valamint a cunami elpusztított sok civilizációt, vélhetően a minoszit is Krétán, ami még a görög idők előtt élt civilizáció volt. Erről többet tudunk majd a heraklioni múzeumban, de pl. a minosziak eljutottak Indiába is!!! Aztán a 110 km-re lévő vulkánrobbanás eltüntette őket is. Az atlantisz legendát (elsüllyedt várost) is Szantorinihez kötik. A bibéiai exodusban leírt 10 egyiptomi csapásból legalább 3 ennek a vulkán robbanásnak köszönhető, pl. a háromnapos sötétséget.
Ma is veszély fenyegeti a szantoriniakat, de elsősorban nem a közepén lévő vulkán miatt, hanem a körön kívül a víz alatt van egy szuper vulkán pár km-re Szantorinitől, ami most is pakolja ki a lávát a víz alatt, és ha beindul, akkor az brutális pusztítást fog végezni. Szantorinin manapság évi 300 földrengést mérnek, amiből a lakók nagy részüket nem érzik meg. Ez egy gyújtó bomba.
A táj elég kopár. Évi 3 cm eső esik!!! A kevés növény éjszaka jut csapadékhoz, mert a pára lecsapódik, s azt hasznosítják a növények.
Szantorini rendkívül felkapott, őszintén szólva kicsit nem is értem, elsősorban dús gazdagok laknak itt szállodákban (100 eFt/éj). De nincs növény, pálmafa se, mert nem él meg a kevés víz miatt, nincs ivóvíz, azt hozzák, a vulkán hamuja ma is jelen van, a kocsikat nem mossák, mert nincs mivel, és fölösleges a por miatt, a partok lent vannak a mélyben, a házak fent az ormon.
Mire leér az ember legalább 100 métert a lépcsőkön, elfárad. Nincs, illetve kevés a homokos part (az is fekete), csak sziklás, ami nagyon tüskés, csipkézett. Az utcák szinte belelógnak a gazdagok lakosztályaiba, karnyújtásnyira vannak a privát teraszok. Itt a magánélet is közélet.
Viszont az ember előtt nincs más, csak a horizont.
Régen barlanglakásokban laktak itt a szegény emberek. A megkeményedett, több méter magas hamurétegbe jól lehetett vájni szobákat. A mai építkezés is erre hajaz. Egymás hegyén hátán épülnek a max 2 emeletes, boltíves tetejű, vakító fehér küklád stílusú házak.
Régen szamarakat használtak személy és teher cipelésére,
ma emellett megjelent a felvonó is.
Én is elfáradtam, iszonyúan izzadtam, az ingem úszott.
Két várost néztünk meg, de nem csak mink, hanem rajtunk kívül több ezer turista is. Borzasztó mennyiségű ember volt jelen. A városok megnézése 1-1 óra volt, és gyakorlatilag azt néztük, hogy hol laknak a szuper gazdagok, és hol vásárolnak. Benyomásnak jó volt, szerencsésebb lett volna, ha a múzeumba is elvittek volna.
Egy dolog kompenzálta a dolgot, hogy autentikus fahajóval kivittek a szigetcsoport közepére a működő és nem működő vulkánkúp közé.
Itt a tenger mélyéből törnek fel a gőzforrások, mindenféle anyagokkal együtt.
A képen látszik a rozsda foltos rész. Aztán beugrálhattunk a vízbe a hajóról, s a forrás közelébe úsztunk, ahol kb. 30 fokossá változott a víz.
Holnap biciklit akarunk bérelni, és a szállásunk környékét járnánk be.
Van egy minoszi ásatás a közelben, meg állítólag vannak szép homokos és sziklás strandok.