2. nap

Post date: 2012.05.21. 8:32:51

Reggeli után könnyű sétát tettünk a tengerparton. Mielőtt azonban erre rátérnék, néhány szót az étkezésről. Erről eddig emberbaráti szeretetből mélyen hallgattam. Tettem ezt azért, mert tudom, gyermekeim mennyire szeretik a hasukat, különösen a tenger mellett. 

Magyar ember utolsó Európában a halfogyasztás területén. No, mi ezen az átlagon igyekeztünk javítani reggel és este is. Ugyanis kedves vendéglátóink ebben a régi szállóban félpanziós ellátásra fizettek be minket. Reggel volt polipsaláta, este általában 2-3 fajta hal. Svédasztalos rendszert működtet az étterem, tehát azt, és annyiszor, ahányszor csak akartuk. Az ajvarral is rosszul jár az étterem, hogy kiteszi, ugyanis imádom, és bár szemérmességem gátat szab, hogy a teljes tál tartalmát kikanalazzam, de igaz, ami igaz, nem sokat hagyok benne.

A sétára visszatérve, itt a part sziklás, kanyargós öblökkel, de végig megy egy köves gyalogút. Kb. 2 órát sétáltunk, és szagoltuk a magnólia virágát, néztük a tengert, szívtuk a sós levegőt, és néha le is ültünk.

Pl. itt, ahol Ferenc József császárunk is üldögélt, ugyanis Opatija (akkor Abbázia) kedvenc üdülő helye volt az uralkodó királyoknak, főuraknak, előkelőségeknek.

És mit látott?

Hát ezt, ha nem álltam volna benn a képben.

Utána kis pihenés, Anna készült a kiállításmegnyitóra.

Aztán az is eljött. Voltunk elegen, TV-társaságok is oda lettek csődítve, Anna egymásután adta az interjúkat.

Holnap továbbállunk, lezárult a hivatalos része az utunknak, jön a pihi.

Azaz Triesztig csorgunk Istria félsziget belsejében, majd egy nap Triesztben, majd újabb egy nap csorgás vissza ide, de már a tengerparton.

Aztán haza.