2016.05 - Háború lesz?

Nőtt az esélye annak, hogy Magyarországon vagy környezetünkben háború legyen?

Nem tudom, csak spekulálok. Több tényező azt mondatja velem, hogy nőtt az esélye, de vannak, amik gátolják ezt. Nézzük mindegyiket.

NÖVELŐ TÉNYEZŐK:

1.A Vezetők személyisége:

Oroszországban megkérdezték, hogy mely orosz (szovjet) vezetők szimpatikusan a ma embere számára. Ha engem kérdeztek volna, egyértelműen Gorbacsovot mondtam volna, mert neki köszönhetjük a Szovjetbirodalom és a korábbi szocialista rendszer összeomlását. Ehelyett a ma orosz embere Putyint és Sztálint említi, Gorbacsov az utolsók között szerepel. Mindez azért, mert Putyin Oroszországot erőssé akarja tenni. Az „erős” szó annyit jelent, hogy nagyobb vagyok, hatalmasabb vagyok, mások fölé növök, más ellenében erősödök (vagyis másokat gyengítek).

Az USA-ban egy Trump nevű republikánus jelölt tűnik befutónak a Republikánus pártban. Hívei azért szeretik őt, mert az USA-t újra naggyá teheti. Kemény szavakat használ (blőd, marhaságokat is), és ezekre vevők az amerikai állampolgárok, szerintük Trumppal Amerika újra nagy és erős lehet.

Ecclestone (Londonban élő angol), az F1 vezére, aki évtizedek óta vezeti arrogánsan, autokratikusan a Forma 1-et, úgy nyilatkozott, hogy számára legkedvesebb politikus Putyin, és reméli Trump is elnök lesz majd. Sőt arra ragadtatta magát, hogy Putyinnak kellene az EU-t vezetnie.

Nálunk, Magyarországon is egy autoriter illiberális Orbán Viktor uralkodik. Folyamatosan háborús retorikát használ, magyarkodik, erős Magyarországot vizionál, más autoriter vezetőket majmol.

Ezek a vezetők arrogánsak, kompromisszumra nem hajlandók, nemzetieskednek, önzőek. Ezzel az attitűddel szimpátiát szereznek a saját népük előtt. Nagyon úgy néz ki, hogy ez a szélsőséges, nemzetieskedő, autoriter stílus országoktól függetlenül szimpatikus a választópolgárok számára. Ha mélyére nézünk a statisztikának, akkor főleg a kevésbé iskolázott, lecsúszott, vagy egzisztenciálisan padlón lévő polgárok szavaznak rájuk.

Az összes európai választáson nagyon erősödött a radikális nemzeti jobboldal. Vagyis a választók is radikalizálódnak, ami nem jó irány. Az emberek félelmeire apellálva, azt kihasználva hízik a szélsőséges tábor.

Ha csupa arrogáns, csak a saját érdekeit figyelembe vevő, kompromisszumra nem hajlandó vezetők lesznek a világban, nagyon könnyen az ellentétek felerősödnek. Mindenki önzően, csak a saját nemzeti érdekeit szem előtt tartva viselkedik, hol marad az empátia, a szociális érzékenység, az együttérzés, a globális gondolkodás?

Vannak ellenpéldák is, mint pl. Angela Merker Németországban, de ez kivétel.

1.B Statisztika:

A másik tényező, ami a háború irányába hat, az a statisztika.

Mikor volt Magyarországon háború 1700-tól, vagy mikor vettek részt magyarok háborúban más országban?

268 év alatt (1700-1968) 21 db háború zajlott le. Vagyis átlagban kb. 13 évente volt háború ebben az időszakban. Ezzel szemben az elmúlt 50 évben semmilyen háború nem zajlott Magyarországon, és magyarok bár vettek részt háborúban külföldön, főleg az arab térségekben, de ezek nem harcoló egységek voltak.

Kivételes nyugalmi állapot van most. Ez valami trendváltozás, vagy már nagyon közel egy háborús helyzet?

Akkor nézzünk olyan tényezőket, amelyek gátolják a háború esélyét.

GYENGÍTŐ TÉNYEZŐK:

2.A Európai Unió:

Általában a szomszédainkkal háborúztunk. Az Európai Unió baráttá, és nem ellenséggé teszi a szomszédokat.

Ezért kell minden erővel ragaszkodni az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

2.B Globalizáció:

Sokak által gyűlölt globalizációnak is sokat köszönhetünk. Mivel a tőke szabadon áramlik, ezért az is lehet a mienk, ami nem Magyarországon van. A tőkés nem rombolja saját magát.

Bár a tőkés osztálynak komoly érdeke fűződik a háborúhoz, hiszen a rombolás után újra nagy igény lesz a lerombolt javak pótlására, de abban nem érdekelt, hogy a saját gyárát más vagy esetleg önmaga lerombolja.

Összességében a világ radikalizálódik. Háborúk ritkábban voltak mifelénk, vagy ha igen, nem kiterjedtek. A vezetők egyre szélsőségesebbek, azok a vezetők a sikeresek, akik a legkeményebbek, a legkevésbé toleránsak más nemzetek irányban. Napjainkban jellemző népvándorlás növeli az idegengyűlöletet, és a háborúk exportját is. Népvándorlások lesznek, hiszen három dolog is előidézheti:

• • máshol háborúk

  • klímaváltozás (aszály, tenger elfoglal földterületeket)

  • népességgyarapodás

Irtó szerencsés vagyok, hogy háborúmentes világba születtem. Igaz, volt közben 1968 Szlovákia, de az nem nálunk zajlott (és kicsi is voltam), és volt magyar misszió Afganisztánban és Irakban is. Szerepünk nulla volt, és én semmit nem érzékeltem ebből.

Remélem gyerekeim is élvezni fogják a békés életüket.

Csak ennek a háborús retorikájú Orbánnak kellene eltűnnie végleg innen, és más hasonló arrogáns politikusnak. A mai trend szerint ők a jó politikusok, mi meg birkák vagyunk, akik rájuk szavazunk. Illetve mások rájuk szavaznak.