Portugália - 1. és 2. nap

Post date: 2012.10.22. 6:52:41

Az indulás részünkről jól sikerült. Mindennel időben elkészültünk, és kis tartalékkal időben ki is értünk a repülőtérre.

Ott aztán szembesültünk azzal, hogy a gép 2 órás késéssel indul.

Pedig nagyon számítottunk arra, hogy délután-este még sétálunk egyet.

A repülőút tulajdonképpen sima volt, kivéve, hogy Madrid felett, iszonyúan dobálta a szél a repülőt. Ez nem hiányzott a repülőt egyébként sem szerető lelkemnek.

Taxival mentünk Lisszabonban a szállásunkra.

Kis ízelítőt kaptunk abból, hogy a portugálok miért vannak az élmezőnyben a baleseti statisztikában. A lepukkant merci taxi kivilágítatlannak tűnt. Belül semmi sem égett, de kint sem érzékeltem, hogy lett volna lámpája.

A vezető simán átment a piroson. Nem kicsit volt piros, hanem nagyon.

Az egyik helyen egy ember feküdt az utca középen - kiterülve. Jó lesz gyalogosként vigyázni.

A szállás pontosan a belváros közepén a Rossio téren volt. Egyszerű szállás, de egy éjszakára megteszi.

Londoni időzónába kerültünk, kaptunk plusz egy órát, ezért elmentünk sétálni. Az esti séta során feltűnt, hogy mennyi a hajléktalan. Persze lehet, hogy nem járok Budapesten eleget, de Anna is megerősítette, hogy ennyi még Budapesten sincs. Viszont senki nem zavarja el őket, mondjuk rendőrt sem sokat láttam.

Nem ültünk be étterembe, mert a repülőn adott étel elégnek tűnt. Viszont mindenhol hatalmas élő rákok, halak úszkáltak az éttermek akváriumaiban, s várták sorsukat.

Másnap gyakorlatilag két program volt. Az Azulejo múzeum, azaz a csempemúzeum. Már Hollandiában beleszerettem a kék-fehér csempékbe, onnan hoztam is egy darab 17-18 századi csempét, most bekeretezve a szobánk falán lóg. Itt hihetetlen nagy múltja van a csempekészítésnek. Erről Anna tudna sokat mesélni, de hát én írom a blogot, s nem ő.

Utána az egyik jellegzetes régi villamoson tettünk egy kört Lisszabon régi, Alfama (arab) negyedében.

A közlekedés (metró, busz, villamos) nagyon kulturált Lisszabonban. Ezeket a villamosokat nem pénzhiány, hanem nosztalgiából tartják meg.

Némelyiket drót húzza a meredek emelkedőkön. A mienk drót nélkül ment, de azt hittem, hogy vissza fogunk csúszni a nagyon meredek utcákban.

Kihajolni nem szabad, mert néhaol 10 cm-rel halad el a házfal mellett.

Kis ebéd még belefért az elutazásunk előtt. A grillezett szardínia nem 5 cm hosszú, mint ahogy a konzervben látni szoktam, hanem 25 cm, szép vaskos kis hal.

A metro annyira kulturált, és megbízható, meg volt napijegyünk is, úgy hogy délután metróval mentünk ki a buszpályaudvarra, ugyanis utaztunk tovább, a konferencia helyszínére, délre Silvesbe.

Még az Interneten foglaltam le az első két helyet a buszon. A roppant kényelmes székben élvezhetem a kilátást is, és tudtam írni ezt a blogot is.

Ma picit esős idő volt, de holnapra már napsütést ígértek. Azért így is volt 20 fok, s viszonylag magas páratartalom, szóval nem fáztunk.

Egy csalódás ért a silvesi hotelben, nincs Internet, illetve csak pénzért. Ezt a blogot azonban írni fogom, de a híreket kevésbé fogom követni. Pedig jön 23-a.