2018 - Homo Sapiens 10. rész - Focigének, méhek és ki volt Kushim

Nem születtünk focigénekkel. De van lábunk, amivel lőni tudunk, van karunk, amivel szabálytalankodunk és van szánk, amivel reklamálunk. Nincs a DNS-ünkben a foci, de megtanultunk egy fikciót, a foci szabályát, s ha találkozunk másik 11 játékossal, bátran focizhatunk velük, mert ők is ismerik a fikciós szabályokat. Ez egyszerű, megjegyezhető, sokkal egyszerűbb, mint több milliós város, ország, birodalom együttműködési szabályrendszere.

Mert az egy ember számára megjegyezhetetlen.

Méhek viselkedése, szabályrendszere bele van kódolva a genomba.

Nőstény méhlárva tápláléktól függően még lehet királynő, de lehet begyűjtő is. Mindkét viselkedés a DNS-ében van.

De van a királynőn, begyűjtőn kívül ápoló, takarító is. Viszont eddig a kutatók még nem találtak méh jogász szerepkört. Mert nincs szükség rá, nincs vita, mert mindenki ugyanazon kódolt géneken keresztül működik.

A gyűjtögető életmód, ami a mi DNS-ünkben van, nem igényelte az írásbeliséget, a számolást. A mezőgazdaságra és az állattartásra való áttérés már több fejtörést, tervezést igényelt. A Busmanok nem terveznek évekre előre. Annak kell tervezni, aki fél az aszálytól, aki raktározni akar, aki magtárat épít, s azt katonákkal védeni akarja. 

A tervezés igényelte a matematikát és az írásbeliséget.

Eredendően a memóriánkra hagyatkozhatunk, ezt kaptunk a génektől, ebben raktározhatunk információt, de a memóriánk túlcsordult. Rögzíteni kellett dolgokat a későbbi emlékezés miatt.

A sumerok bőséget adó szántóföldek mentén éltek, s úgy az ie 3500 évvel megalkották az első írást, amit agyagtáblába véstek.

Ezeken a táblákon számok voltak, dátumok, nevek, áru megnevezése, áru mennyisége.

Nem volt novella, útleírás, szakácskönyv, mert ezek az emlékezetben voltak, viszont a termény számbavételét rögzítették. Ez az írás részleges volt, mert főleg matematikai jellegű információt tartalmazott csak. Az első név, ami az emberiség történetében írott formában előkerült, Kushim volt. Ő nem volt király, herceg, művész, katona, ő egy egyszerű könyvelő volt, aki átvette a terményeket, és feljegyezte őket.

Ezeken az agyagtáblákon szerepeltek a 10, 6 számok vagy többszörösei. A sumérok egyszerre használták a 10-es és a 6-os számrendszert. Ezért kaptuk örökségként a 24 órát és a 360 fokot.

A sumérok ie. 2500 körül egyre több jelet megalkottak, s ez lett az ékírás, ez már nem részleges, hanem teljes írásbeliség volt.

De ezzel egy időben jelent meg Egyiptomban a hieroglifa, és már helyeken is a teljes írásbeliség, úgy, mint Kínában, az Inkáknál, és még sok helyen.

Viszont ezzel egy időben egy másik probléma merült fel, és pedig a katalogizálás, az előkereshetőség.

Ha két sumér paraszt vitatkozott azon, hogy kié a föld, az egyik vagy eladta, vagy csak kölcsönadta a másiknak, akkor el kellett menniük a hivatalba, elő kellett keresni, akár 30 évre visszamenőleg, hogy hol van a szerződés, az agyagtábla. A világban 4 helyen oldották meg a visszakereshetőséget (sumér, egyiptomi, kínai, inka vidékeken)

A méheknek nem szükséges, hogy legyen jogászuk, mert mindent a DNS-ük irányít. A mezőgazdaság terjedésével a Sapiens kilépett a gyűjtögető életmódból, amit még DNS szinten tudott működtetni, s kialakított egy fikciós világot, s a DNS-n keletkezett űrt emiatt renddel, rendezettséggel és az írással tömte be.

(Csak érdekességként említem, hogy a ma használt arab számokat valójában a hinduk találták fel, s ma az arabok nem is ezeket a számokat használják.)