Post date: 2018.08.22. 17:45:56
Igazándiból a 0. vagy a -3. nappal kellene kezdenem, amikor Anna felszólított, hogy pakoljunk. Én már kész voltam a magam elektronikus listájával, hogy mit akarok vinni, bepakolni a lista alapján talán 30 perc nekem. Nem úgy Annának, aki 3 napot azzal töltött el, hogy 30 ruhájából kiválassza azt a 20-at, amit 6 napon fel fog venni.
Végül is 3 bőrönddel időben el is indultunk.
A repülőtérre időben kiértünk, majd 2 órával korábban kint voltunk már, de eszméletlen hosszú sor állt a check-in-nél. Úgy hogy maradt 45 perc a beszállásra. De a csomagellenőrzésnél is kilométeres sor állt. Kb. 30 perc volt a csomagok ellenőrzése. Annánál bejelzett a fém a csípőjében, a cipőjét megint levetették, velem meg a tubus fogkrém miatt szívóztak, mert bent hagytam a bőröndben.
Aztán újabb sor a repülőgépbe beszállásnál, úgy hogy nem csoda, ha fél óra késéssel indultunk csak el.
A megérkezés flottul ment, az itteni utazási iroda elég profin osztott szét bennünket, mentünk transzfer busszal, majd itteni idő szerint (egy órával később van) hajnal 1 körül megérkeztünk a szállóba. A hűtőben várt az előkészített vacsora, azt meg is ettük a szobánk teraszán. Csomagjainkat kipakoltuk, elrendezkedtünk, s csak utána feküdtünk le.
A szállás olyan, mint a web képeken. Dominál a fehér, a kék, irdatlan sok pálmafa van, 50 méterre a tenger kis helyi strandja. Illetve kettő. Egyik az öbölre nyílik, a másik a nyílt vízre. Szerencsére a szél folyamatosan fúj, de ettől a nyílt víz elég hullámos.
(Öböl egyik fele pálmafaerdő, benne a szállásunk)
(kis öböl a halászfaluban, balra a sűrűben a szállásunk)
(szemben lakunk)
Van a szállónak saját medencéje is, meg buja növényzete. A Bougenvillia pompázik, futó növényként árnyékolóként használják.
(medence partján a még ötössel kezdődő évesek)
És mindenhol függő ágy, és függő szék.
Reggeli előtt lementünk úszni a hullámmentes öbölbe, finom a víz, és nagyon sós. Azt mindig tudtam, hogy a sós vízben nagyobb a felhajtó erő, de itt annyira egyszerű az úszás, mert elég csak felfeküdnöm a vízre, és kapálózás nélkül lebegek. Ilyen nem volt a horvát tenger partján, a só koncentráció itt magasabb. A part alapvetően sziklás, de vannak közben homokos részek.
(kapunk reggelit és vacsorát, hátul a kis öböl)
A hely neve Sissi, aminek semmi köze nincs a Habsburg királynőhöz. Egy kis halászfalu, aminek az öble tele van pálmafákkal. És ezen a részen vagyunk mi is, talán nem véletlen, hogy a szállónk neve is Palm bay. Kis település, nincs hatalmas turizmus, nincs napernyő erdő, sőt nincs egy se.
Ma még gyógyszertárba megyünk hányás elleni rágó tablettát veszünk. Ugyanis holnap hajnal 6-kor kelünk, megyünk Santorini szigetére, ami Krétától 80 km-re van, és én kicsit félek a hajóúttól. 3,5 óra lesz oda is, és vissza is. Ez régen egy kör alakú sziget volt, de ie 1700 körül a sziget közepén lévő kráter berobbant, s a sziget közepe eltűnt, lesüllyedt. A kör alakú szigetből fél kör lett. A képzeletbeli közepén maradt két vulkán. Egyik nem működik, a másik igen. Abból jönnek gázok, meleg feltörések. A program része lesz, hogy fahajóval odavisznek, s ott fürödhetünk. A vulkán közelében 30 fok lesz a tenger víz. Remélem nem holnap fog újra kitörni.
De előre szaladtam, ez csak holnap lesz. Elvileg maradhatnánk csak úszhatnánk, de minden napra kitaláltunk programot. Holnap Santorini, aztán kerékpárt kölcsönzünk, és megnézzük a környéket. Aztán másokkal együtt megyünk Heraklionba, vasárnap autót kölcsönzök, és magunk megyünk, hétfőn magunk megyünk ismét Heraklionba.
Ma még bejárjuk Sissit, nem lesz nehéz, nem olyan nagy, este vacsora előtt újabb úszás a tengerben, aztán vacsora a szállóban (félpanzióval vagyunk), és korán fekszünk, mert hajnalban kelünk.
És a végén változatok függőágyra: