2018 - Homo Sapiens 8. rész - Ki háziasított kit?

Mezőgazdasági munkára és pásztorkodásra való áttérés 10 ezer évvel ezelőtt kezdődött, s 3 ezer évvel ezelőtt be is fejeződött.

Persze csak ott, ahol lehetett. Pl. Ausztráliában, Dél-Afrikában és Alaszkában nem. Ott ugyanis nem volt olyan növény vagy állat, amit háziasítani lehetett volna. 

A búza, ami eredetileg valamilyen fűféle, csak Közel-Kelet kis területén élt. Magjai ehetetlenek voltak az emberek számára. Csak főzés segítségével volt fogyasztható. Aztán az egész világon elterjedt.

A mai táplálkozásunk egysíkú, ételeink 90 %-át a búza rizs, köles árpa, burgonya, kukorica teszi ki.

Az egysíkú táplálkozás növeli a betegségek számát. A mezőgazdaság látszólag könnyítette az életünket, de az egy helyben való lecövekelés növelte a gyerekszámot is, több lett az éhes száj.

A gyűjtögetésnél az ételek széles választéka volt, a mezőgazdaságnál minden a termés mennyiségétől függött. A gyűjtögető pár napra előre gondolkodott, a gazdálkodó évekre előre. Ha jött az aszály az keserves volt. Kellettek tárolók, őrség a termény védelmére.

Valójában a búza háziasított minket, hiszen kis területről terjedt szét, mint gyom (a búzafaj megtöbbszöröződött), minket pedig házakba „kényszerített” (ő „háziasított” minket). 

A búza, csirke, marha stb. örül, mert terjeszkedhetett a fajuk a Földön.

De visszatérés a gyűjtögetéses életmódra már nem volt. A megnövekedett létszámot a gyűjtögető terület már nem volt képes ellátni.

Sikeres volt a mezőgazdaságra áttérés? De a mi a siker? Siker az, ha egy faj sokasodik? Mert akkor a válasz igen. De az egyének betegebbek lettek az egysíkú étkezéstől és a nélkülözések miatt, ebből a szempontból nem volt sikeres. És a két lábra váltó ember vázszerkezetét sem arra találták ki, hogy nehéz fizikai munkát végezzen.

Az állatok háziasítása számtalan kegyetlenkedéssel járt együtt (csonkítások), hogy az állat szelídebb, embert megszokó, vagy az embernek kiszolgáltatott legyen.

Ebben az időben a Föld 2 %-t művelték csak. Gyűjtögetők még iu. 1. században is voltak.

Egy gazdálkodó többet dolgozott, mint a gyűjtögető.

És ne felejtsük el, megjelentek az elitek, akik adókat követeltek védelmi pénzként, de erről majd a következő részben beszélek.