Fogyóban a nyersanyag és az energia?
Igen, vagy inkább nem.
A középkorban a „járműipar” főleg fából és kismértékben vasból készített hintót, szekeret. Nem volt másról tudomásuk. Ma gumi, műanyag, legkülönbözőbb ötvözetek az autók alapanyagai. Mi változott? Az ismeretünk. Ma sokszor gondolunk az energiaforrásra, mint kifogyóban lévő dologra. Nem lesz földgáz, olaj stb. De 50 évvel ezelőtt kevésbé gondoltunk szélerőművekre, napelemekre, ma pedig működnek.
Ma 90 perc alatt annyi energia érkezik a Naptól, mint amennyi a Föld teljes éves energiaellátásához szükséges.
Nem vagyunk híján energiában, csak a tudásunk kicsi.
1820-ban fedezték fel az alumíniumot, de nem tudták kinyerni hatékonyan az ércből. Többe került, mint az arany. III. Napóleon alumínium étkészlettel kedveskedett a főembereknek, a többiek csak arany evőeszközöket kaptak.
A nagy áttörés 200 évvel ezelőtt a 2. nagy mezőgazdasági forradalomkor kezdődött. Gépek, traktorok, kemikáliák, hűtőkamrák segítségével kevesebb ember termel több élelmet. Jelenleg az USA lakosságának 2 %-a foglalkozik mezőgazdasággal és állattartással. És ebből exportra is jut. Az állattartás kitalálta, hogy a tyúkok szűk ketrecekben legyenek, a szárnyukat sem tudják kinyújtani. A tehenek sokszor ugyanazon az egy helyen töltik el az életüket. DNS-ük ugyan nem erre vágyik, de a szükségeset megkapják az embertől, a DNS-ük meg nem érdekel bennünket. A tehén kap szalmát, fedett istállót, bikát nem, de fedeztetést injekciós tűvel igen, majd borjút, de azt gyorsan elválasztják és jön a végtelen tej leszívás.
Csináltak egy állatkísérletet egy kis majommal. Születése után kapott két pótmamát. Egy fémes majomformát, de tejet adott neki, és egy szőrméset, de az nem adott neki semmit. A kis majom ha nem evett, mindig a pót szőrmajomhoz húzódott. DNS-e inkább azt diktálta. Viszont felnőtt korában folyamatos beilleszkedési problémái voltak. Így vannak ezzel a mi háziállataink is. Az ember átformálta az élővilágot. Ma 300 millió tonna ember él (súlyunkat összeadva), 700 millió tonnát tesz ki a házi állatok súlya. És a vadállatok a sündisznótól az elefántig? Nos ők 100 millió tonnát tesznek ki. De vannak állatfajok, akik elég jól elvannak, mint a csótány és a patkány. Egy atomtámadást is túlélnének.
Tehát rengeteg emberi erőforrás szabadult fel a mezőgazdaságban, s nekik megnyílt az út a gyárak felé, és a boltok illetve a kereskedelem felé. A kínálat hirtelen megnőtt, ami eddig a történelem során még nem fordult elő az emberrel. A régi takarékos fogyasztási attitűd megváltozott, a fő jelmondat az lett, hogy fogyassz, fogyassz, fogyassz. A vallási ünnepek bevásárlási fesztivállá változtak. Az USA többet költ a túlfogyasztás miatt diétára, mint a világ éhezői összesen ételre.
Mi változott? Régen a gazdag nemes szórta a pénzt, a nincstelen paraszt pedig erősen takarékoskodott. Mostanra az átlagos állampolgár hitelt vesz fel, vásárol, hitelt vesz fel, majd újra vásárol, azaz szórja a pénzt. Ehhez képest a tehetősebb vállalkozó bevételeit visszaforgatja a vállalkozásba, természetesen ő is költ, de a költésével igyekszik nem veszélyeztetni a vállalkozását. Jobban örül, ha az átlagos állampolgár vásárolja az ő termékét, mert az az ő gazdagságát segíti. A tehetősebb emberek arányaiban kevesebbet költenek, mint az átlag.