7-8. nap - Svájc

Post date: 2013.09.23. 5:23:10

Ez az úgynevezett post conference tour. Azok vehetnek részt ezen a 2 napon, akik plusz pénzt befizettek, mint ahogy mi is.

Első úti cél St Gallen, azon belül pedig egy textilgyár. Ezen a területen ugyanis erős a textilipar, és a konferencia egyik kiemelt fókusza a textil, a gobelin, valamint a szőnyeg.

Úgy gondolom a kínzásnak többféle válfaja létezik, számomra ezek közé emelkedett a 3 órás textilgyár látogatása is.

Az ember azt hinné, hogy majd lát szép természetes anyagokat, szövőgépeket.

No kérem ebben a textilgyárban nem volt szövőgép. Viszont volt rengeteg számítógépvezérelt nyomtató akár 10 méter szélességben is. Természetes anyagot ritkán használnak, általában valami plasztikot, szintetikusat, esetleg valami fémes keveréket. Aztán lesz belőle drapéria, épületdekoráció, neves divatházak alapanyagai. 

Tulajdonképpen ez egy nyomda. 3 órát töltöttünk itt, belenyúltunk a saját költségünkre tervezett ebédidőbe is.

Itt érett meg bennem az elhatározás, hogy jövőre nem megyek ICOM konferenciára. Már tavaly is sokkolt, hogy Gent gyönyörű középkori városa helyett a betonból készült könyvtár építkezési megoldását csodálják. Ott szerencsére le tudtam lépni, mert közel volt a város. Itt nem.

Délután textilmúzeum volt a célpont a csoportnak, én azonban St Gallent néztem meg.

S ez legalább üdítő volt.

Sokkal frissebb volt színekben, mint Bern. Gyönyörű könyvtár tartozik a katedrálishoz, szép favázas házai vannak.

S különböző erkélyek díszítik a házakat. Ezek teljesen lenyűgöztek.

2 egyformát nem láttam.

Beszéljek az evésről is. Itt megadtam magamat, és beültem egy olasz étterembe. Kedvencemet rendeltem, azaz tonhal salátát, hozzá toszkán vörösbort.

A tonhal salátának ezer formája létezik a világon, de azt hiszem én készítem a legfinomabbat.

(receptkönyvemben megtalálható)

Sok helyen nizzai salátának hívják, állítólag onnan ered. Nizzában is megkóstoltam egyszer, nem volt rossz, de az enyémtől elmarad. :-)

Az ittenit paradicsom nélkül és olívabogyó nélkül készítik, ami számomra alap, viszont cserébe sok capri bogyót tettek bele.

Jól esett.

Az ebéd utáni séta folyamán, egy kis vízeséshez értem, mellette egy föld alatt futó siklófelvonóhoz. Megkérdeztem az ott lévőket, hogy hova visz. De nem értették az angol nyelvet, ezért én próbáltam németül gagyogni nem sok sikerrel. Annyit megtudtam, hogy fenn Schön, meg 1500 Ft-nyi frank, meg natural.

Olvastam a plakátokat, de nem lettem okosabb. Kijöttem. Aztán megkérdeztem újabb csak németül tudókat (ha hazamegyek, beiratkozom német nyelvtanfolyamra), azok azt mondták, menjek fel gyalog, 15 perc.

No jó, elindultam. Próbáltam nem gyorsan menni, hogy ne izzadjak le, de sajnos elkerülhetetlen volt. A lényeg a lényeg, a katedrális mellől indulva 15 perc múlva egy dombon, zöld réten és erdőben találtam magamat, s bocik legelésztek. És ami plusz volt, hogy a bódeni tavat láttam, mert szép tiszta idő volt, és rajta sok fehér vitorlást. Persze messze volt, de mégis látszott. A bódeni tó 3 ország határa: német, osztrák, svájci.

Holnap arrafelé megyünk, jobban láthatom majd.

Ma estére volt egy remek program, 1 órás buszozással felvittek minket a hegyekbe, egy kis faluba, s egy kis falusi házba. Népi bútorokat gyűjtött egykoron egy bácsi, sok hangszer mellett. Lábbaj fújható orgonából 7 db volt (kaptunk mini koncertet is), citerából huszonvalahány. Sok szép szekrény, kályha és egyebek.

Plusz falatkák. Sült kolbász kannibáloknak, sajtok, vörösbor vegásoknak. Én az utóbbit preferáltam.

Kellemes hangulatban tértünk haza. 

A 2 napos túránk 2. napján Arenenberbe érkeztünk. Itt van Napóleon villája. Nem a Bonapartejé, hanem az unokájának Luisnak, III. Napóleonnak..

Remek villa a Bódeni tó partján. Másik oldalon Németország, pont odalátni arra a templomra, ahova 2 nap múlva szándékozunk menni, és 1000 éves freskói vannak.

Kilátás a villából.

Délután visszaértünk Zürichbe.

Búcsú a csoporttól. most már magunk vagyunk.

1 órás múzeumlátogatás.

Majd Anna "kiharcolt" magának egy kis fondue evést.