2013.01 - Kereszt

Érdekes, hogy mennyi ember hord keresztet a nyakláncán. Ez a kereszt a Keresztény kultúra szimbóluma. A Keresztény szóban is ez tükröződik vissza.

Azonban ez a kereszt az ókorban kedvenc kínzóeszköz volt. Azokat tették keresztre, akiket kínhalállal akartak sújtani.

Spartacust és a többi rabszolgafelkelőt az út mellett keresztre feszítették, hogy mindenki láthassa őket. Olyanok voltak, mint ma a plakátok az útszélén.

A cél azonban nemcsak a kirakatjelleg volt - a közszemle, hanem hogy méltó büntetésben részesítsék a gazembereket.  Lassan kimúlva, kínozva haljanak meg a kereszten.

Sok Keresztény szimbólum létezik: Krisztus maga, galamb, bárány, hal, kehely, szív, rózsa, kéz stb.

A 4. századtól vált jelképpé a kereszt. Ekkor Theodosius római császár államvallássá tette a Kereszténységet, és egyben eltörölte a kereszthalált, mint büntetési formát. Vagyis akkor vált jelképpé a kereszt, amikor eltörölték, mint kivégzési módszert. 

Én ma sem használnám, kínzóeszközt nem tennék a nyakamba. Nekem a galamb, a bárány kedvesebb szimbólum, mint a kereszt. Bár nem hiszem, hogy akik ma keresztet viselnek a mellükön belegondolnának abba, hogy hány ezren haltak meg kínhalállal ilyen kereszten.

Igaz, könnyű nekem. Semmilyen ékszert nem hordok. Se fülemben, se orromban, se nyakamban, se karomon, se lábamon és egyéb testrészemen. És Keresztény sem vagyok, maximum próbálok a kultúránkba beleivódott Keresztény erkölcsi szintnek megfelelni kisebb nagyobb sikerrel, anélkül hogy a 10 parancsolat legfontosabb pontját, az elsőt magaménak érezzem: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

Azért is zavar ez az egy pont, mert meg vagyok győződve róla, hogy az Isten ilyet soha nem kérne, és nem várna. Ez önzés lenne részéről. Szerintem ezt az emberek találták ki, Isten részéről ez nem elvárás.