Amikor Portugáliában voltam, elvittek bennünket egy volt szardíniakonzerv gyárba. Ma már múzeum. Nemcsak a gyárat mutatták be, hanem azt is, hogyan készültek a konzervek a XX. század elején.
A tárlatvezető elmondta, hogy 100 éve kb. száz gyár működött itt, ma már csak három, miközben az igény a világlakosainak növekedése miatt megnőtt.
Ez a mondat belém ivódott. Hogyan lehetséges, hogy akkor 100 cég készített szardíniakonzervet kevesebb ember számára, amit ma csak 3 cég végez több ember örömére.
A válasz logikus: Gyárak egyesültek (vagy megszűntek), és ma már kevesebb a kézi munka, több a gépesített munkavégzés.
Egy másik film ugyanerre a következtetésre jutott, ami az angol farmerekről szólt. Régen 100x több farmer létezett Angliában, s ez a sok farmer kevesebb szájat látott el, mint a mai farmerek.
A válasz a miértre megint ugyanaz. Részben összeálltak a farmerek, részben gépesítetté vált a termelés.
Mit is jelent ez?
Koncentráljunk a mezőgazdasági termelésre.
Régen a munkát emberek végezték. Ásóval, kapával, emberi erejükkel. Mi kell hozzá? Energiabevitel. Az embernek ennie kell, hogy legyen ereje kapálni.
Aztán jöttek a lovak. Egy ló szerintem kb 5-ször erősebb, mint egy ember. Ez azt jelenti, hogy aki lóval szánt, az a lóval kb. 5 ember munkáját helyettesíti. De a lónak persze vannak igényei, kell ételt, orvosságot, figyelmet kapnia. De az embernek megéri. A ló táplálása szerencsés esetben ingyen van.
Aztán jöttek a gépek. Egy mai átlagos traktor 100 LE (100 lóerős), azaz munkája 100 lóval egyenértékű. De vannak 400 LE (lóerős) traktorok is, amelyeknek az ereje 400 lóval egyezik meg, azaz 400x5= 2000 ember erejével képes dolgozni. Vagyis van egy traktorgépünk, ami 2000 embert helyettesít.
Hát ezért lehet kevesebb gyárban, farmon több ember igényét kielégíteni.
De mit eszik a traktor? Dieselt, vagyis valamilyen kőolajszármazékot. Mi adja a traktor erejét? A vas, amiből készül, vagy az olaj? Valószínű mindkettő együtt, de az biztos, hogy a traktor diesel (olajszármazék) nélkül nem megy. Ez az ő tápláléka.
Egy olyan rabszolgatartó társadalomban élünk, amelyben az ember másokat dolgoztat maga helyett. Egy 400 lóerős traktor 2000 ember helyett dolgozik. A rabszolgák tápláléka az olaj. De úgyis csavarhatom a gondolatmenetet, hogy a mi rabszolgánk a kőolaj és származékai. Ha nem lenne, kénytelen lennénk valami más után nézni. Alternatív energiaforrás jöhet számításba, vagy ha ez nincs, vissza kell térnünk a saját emberi erőnkhöz.
De ne higgyük, hogy az olaj és származékai egyedül a traktorhoz kell.
Mi kell egy szelet sertéshús elkészítéséhez?
Kell kukorica, ahhoz föld, szántás, műtrágya (olajból vagy földgázból van), vetés, aratás, ehhez mind olaj kell, mert a gépeink ezt eszik. Aztán a kukoricát szárítják, hogy ne rohadjon be, ehhez megint olajat használnak fűtés céljából. Majd a kukoricát elszállítják a boltba, utána onnan a gazda az ólba. Ehhez mindhez olaj kell.
A sertést levágják, megpörkölik gázzal, lefagyasztják valamilyen energiaforrás segítségével. Aztán megsütik gáztűzhelyen.
Mennyi olaj, gáz ég el addig, amíg az egy szelet sertéshús az asztalunkra kerül, aztán 5 perc alatt megesszük, hogy a saját energiaszükségletünket kielégítsük.
Olaj a legnagyobb ragszolgánk. Helyettünk dolgozik. 1 csep olaj pedig sok millió apró szerves anyag (kagylók, csigák stb) elpusztult, s lebomlott részeiből alakult ki. Vagyis fordíthatom úgy is, ez a sok milliárd szerves kis élőlény haláluk után a mi szolgálatunkba állt. Csak nekik több millió év kellett ahhoz olajjá változzanak, mi pedig percek alatt elégetjük őket.
Addig jó, amíg van olajrabszolgánk. De logikus, ha valami lassabban képződik, mint ahogy mi azt felhasználjuk, akkor az el fog fogyni. Ha tartósan csak 1-2 %-kal csappan a kitermelése az olajnak, az akár 50 %-ot is emelhet az árfolyamon. Mi lesz, ha ennél drasztikusabb lesz a csökkenés?
Olaj ára az egekben, élelmiszer ára az egekben, azon belül a hús jobban, a zöldséges ételek kevésbé, de szintén magasak lesznek.
Ennek automatikus következménye az lesz, hogy nem kell semmilyen táplálkozási szakember az emberek meggyőzésére, hogy a gyümölcsök, zöldségek egészségesebbek, mint a húsok, a népesség a pénztárcájukon keresztül már meg lesz győzve.
Ahogy a rabszolgatartó társadalmak sem becsülték a rabszolgáikat, mi sem vigyázunk kellően az olajra, a rabszolgánkra. Pedig az olaj gyógyszerek előállításához is kell, festékek alapanyaga is.
Majd csak ha kezd fogyni. De az robbanáshoz fog vezetni. Nem csak az árban, emberekben is, mert akié az olaj, azé a hatalom. És lesznek, akik azt majd meg akarják szerezni. Addig kell megszüntetnünk az olajfüggőségünket, amíg van. Addig kellene visszafogottan felhasználni, amíg még van. Állítólag kész vannak azok a tervek, amik szerint 1-2 liter benzinnel működő autómotorokat lehetne gyártani a mostani 6 liter helyett. Azonban a kutatóktól a nagyobb sejkek megvették a jogokat, akik a szemétbe dobták. Nem fűződik hozzá érdekük. Nekik az olajfogyasztás növelése a cél, ha csökken a kitermelés, az sem baj, akkor árat emelnek, ők nem vesztenek egy csökkenő kitermeléssel sem. Megint szemben áll a fogyasztói társadalom növekvő igénye, a profitéhség és a természettudatos gondolkodás.