Lengyelország - 2. és 3. nap

Post date: 2012.09.24. 22:02:27

Folytattuk utunkat észak felé.

2. napot Dél-Lengyelországban, a 3. napot Czestochowában töltöttük.

A lengyelek nagyon vallásosak. A lakosság 81 %-a  rendszeresen jár templomba. (ezzel benne vannak a 10 legvallásosabb országa között.)

Persze más erről olvasni és más itt megélni.

Ilyen sok ember hogyan oldja meg a misére járást? Hogyan bírja az egyház ennek a tömegnek a kezelését?

A templomok vasárnap zsúfolásig megteltek, állóhely sem maradt.

A templomon kívül hangszórókat helyeztek el, a hívők nagy része kint maradt, és kin imádkoztak. Ez sokszor praktikus is, mert a családosok szabadon engedik a pici gyerekeket, nem kell a templomban örökösen fegyelmezni őket.   

Mivel kint ugyanúgy csinálnak mindent, mint bent, ha kell, le is térdelnek. Egyszer csak azt látom, hogy körülöttem mindenki térdel, s csak én állok. Furcsa volt.

Ez egy fatemplom, aminek volt belső része, oldalán nyitott de fedett külső része, és fedetlen füves rész.

És ez a belső része mise után.

Úgy is segítik az imára éhes emberek kiszolgálását, hogy  naponta nem 2, hanem számtalan  misét tartanak. Két mise között pedig más foglalkozásokkal kedveskednek a templomba járóknak. Pl. az egyik mise után fiatalok nagy erősítőt hoztak, elektromos gitárt, basszus gitárt, és leánygyermekek amolyan lengyel "gospel"-t adtak el.

Közben az emberek imádkoztak. A templom az ittenieknek nem misztérium, hanem természetes közeg.

S ha valakinek ez sem elég, akkor láttunk motoros találkozót a pápai oltárnál, ahol részben imádkoztak is.

Egyik nagy élmény a fából készült épületek voltak. Legyen az lakóház vagy templom. Minden fa rajtuk. Az oldalfal, a mennyezet, a zsindely.

A blog első két képe egy UNESCO által védett működő fatemplomot mutatott.

2. nap véletlenül láttunk ilyet is (mögöttük faház):

3. nap Czestochawában voltunk. Ez egy zarándokhely. Van itt egy megfeketedett Mária kép, amely oly sokat segített már a lengyeleknek, s  az egyes embereknek. A pápa is rendszeresen jár ide, ilyenkor félmillió ember hallgatja.

Czestochowa egy várrendszer, amin belül egyházi épületek, templomok vannak. 

Mária kép mögött-alatt egy kis folyosón naponta ezrek csoszognak át térden (mi állva).

Még itthonról wen-en keresztül kértem e-ticketet, és órára pontosan vezetést. Kaptam visszaigazolást, hogy magyar group és angol vezetés.

Aztán kiderült, hogy a group mi vagyunk Annával, s a vezetőnk egy kacagó apáca, mert mindenen nevetett.

Mária kép előtt nem kevés imádkozó pap. Közben mi kis elkerített folyosón átmentünk balról jobbra a kép alatt-mögött.

A templom falán ajándékok, értékes ékszerek, de ilyenek is.

Mankók. Akik meggyógyultak, s eldobták mankóikat.

A végére kis kulináris örömök.

Eddig nem voltunk étteremben, a hazait ettük.

Az itteni konyha egyszerű. Tésztába tesznek finomságokat, s a tésztát megfőzik (raviolihoz hasonló, csak nagyobb, féltenyér méretű), vagy kemencében megsütik. Aztán van húsos pirog  (mert így hívják), akkor húst töltenek bele, s van vega pirog, akkor valami zöldséget tesznek bele. A menülap úgy néz ki, hogy van kb 50-féle pirog.

Enyémben füstörlt sajt volt, hozzá áfonya lekvárt hoztak, Annáéban gomba és káposzta.

Másik helyi dolog a krumplis lángos, de állaga inkább a lángos és palacsinta keveréke. Ehhez szószokat adnak.

Italnak pedig melegnek kell lenni, hiszen északon vagyunk, s az emberek fáznak. de forralt bor nem divat, hiszen itt már nincs szőlő, akkor marad a forralt szűretlen sör szegfűszeggel. Egyszer meg lehet inni, felmelegített (10 fok van), de legközelebb mással próbálkozom.

Le is fotóztam, de annyira rossz lett a kép, hogy kihagyom. A fényképezőgép teljesen elromlott, már távolra sem tud fókuszálni, úgy hogy vettem itt egy újat, remélem az eddigieknél élvezhetőbb képekkel rukkolok elő holnaptól.