Ritkán fordul elő a történelemben, hogy egy korábbi társadalmi berendezkedés visszatér. A kapitalizmus ilyen Magyarországon.
Általában a kialakult új rendszer kezdetben működik úgy, ahogy kitalálták, majd kiderül, hogy vannak hibái, a benne élők javítják, toldozzák, aztán amikor ez már nem megy, akkor robban a helyzet, és kialakul az új rendszer.
Így jött létre a szocializmus több helyen, de most mégis visszatértünk egy "régire", a kapitalizmusra.
Az az igazság, hogy ez a kapitalizmus nem az amelyik a 20. század elején működött. A vad kapitalizmus idején az emberek 16 óráztak, sokszor tizenéveseket dolgoztattak.
A kapitalizmus finomodása sok tekintetben a szocializmus léte miatt következett be. A nyugati világban is léteztek nagyon erős kommunista pártok (olasz, francia, spanyol), akik készen álltak hasonlót létrehozni, mint amilyen már létrejött a Kelet-Európai régióban. A szakszervezetek is az erejüket részben a szocialista rendszerek jelenléte miatt szerezték meg. Ezek fenyegetések voltak a kapitalizmus számára, ezért finomodott.
A szocialista rend azonban megbukott. Értékei kezdetben jóknak tűntek, de nem tudott működő értékrendet felmutatni. Mert bár jónak tűnt, hogy minden közös, magunknak építjük, és mindenki csak igénye szerint vegyen ki a közösből, ez csak az elvek szintjén fogalmazódott meg. Arra építeni, hogy az emberek megváltoznak, és a kommunista párt emberei tiszta, önzetlen személyekből állnak majd, illúzió volt.
Általában halott az a rendszer, amelyik az ember szubjektumára épít, ahol főleg a kapcsolatok számítanak, ahol az egyedül működő értékrend a kapcsolatrendszer, hagy ne mondjam, ki dörgölődzik jobban az egyetlen párthoz.
Tehát ez az értékrend nem működik.
Mi van helyette a kapitalizmusban?
Fogyasztói társadalom, azaz fogyassz, fogyassz, és a pénz mint lényeges értékmérő.
No akkor ez jobb?
Az biztos, hogy világosabb, érthetőbb rendszer, de ettől még nem biztos, hogy jó. A fogyasztói léte mellett demokratikus is a társadalom. Képviseleti demokrácia van. Ez is érthető, sokan azt szokták mondani, hogy nem tökéletes a demokrácia, de nincs jobb.
Nem hasonlítanám össze a szocializmust és a kapitalizmust. A szocializmus szép ideák mentén indult, de értékek híján nem működött, a kapitalizmus számomra nem szimpatikus elvekre épül, viszont stabilan, kiszámíthatóan működik.
Mi a probléma a kapitalizmussal? Nézzük egyesével:
FOGYASZTÁS: Ha valaki picit zöld beállítottságú, ezt nem tudja elfogadni. A fogyasztás pörgetése nem az erőforrások kímélésére épül. Kétségtelenül ennek a fogyasztásnak köszönhető az életszínvonalunk javulása (100 évet vizsgálva). Az állandóan növekvő termelés csökkenti az árakat, s ezzel növeli a fogyasztói bázist, azaz az igényt, az növeli a termelést, az csökkenti az árat, és az tovább bővíti a fogyasztók körét. Ez egy spirál, aminek következtében kezdetben kevesebb embernek volt autója, most pedig szinte minden családban van. De a vállalkozóknak (kapitalistáknak) nincs megállás. Fogyasztás kell, hogy fejlődni tudjanak. Ehhez kell olaj, vasérc, búza, víz stb. Azaz kíméletlen kiaknázása a földnek.
PÉNZ: Világos értékrend. De nem jó. Vagy az a nagyobb ember, akinek több pénze van? Szerintem nem.
DEMOKRÁCIA: Látszólag jól hangzik, de valójában nagyon silány produktum. De ezt majd inkább külön, egy másik blogban írom le. Előre csak annyit, hogy olyanok képviselnek bennünket, akiket szerintem kevésbé érdekel a képviselet, és sokkal inkább a megszerzendő hatalom.
És mi lesz ezután?
Az biztos, hogy minden változik, és semmi nem marad örökké. Ez így volt a történelemben, és így lesz a jövőben is.
Szerintem valami olyan rendszer kell, amely globálisan gondolkodik, és nem csak országok szintjén. Olyan kell, amely figyel a természetre, és a többi emberre is (nemcsak saját magára önző módon).
Toleráns, nem önző, felelős, nem kibújó.
Politikusok játéktere szűkre szabott, társadalmi kontroll mellett.
Ha még eszembe jut valami, akkor ideírom, de adhatsz ötletet is.