2018 - Homo Sapiens 16. rész - Kapitalizmus

A birodalmi növekedés és a tudomány is pénzt követel. Nem is keveset. De ez a befektetés többszörösen megtérül. A kapitalisták nem jótékonyságból támogatnak ilyen tevékenységet, hanem megfontolásból.

Hogy működik ez? 

Egy roppant egyszerű példával mutatom be.

Legyen egy bank, aminek csak 1 ügyfele van, egy építési vállalkozó. Ez a vállalkozó keres egy építéssel 1 millió dollárt, és beteszi a bankba. Mennyi pénz van a bankban? 1 millió. Mennyi pénze van az építési vállalkozónak a bankban? 1 millió. 

És ha egy pékséghálózatot létrehozó vállalkozó odafordul a bankhoz, hogy adjon neki 1 millió hitelt pékségek építésére? A bank odaadja. A banknak már nincs pénze, az építési vállalkozó pedig úgy hiszi van 1 milliója a bankban (pedig nincs, mert a bank odaadta a péknek). S ha a pékség megbízást ad az előző építési vállalkozónak, kifizeti neki az 1 milliót, az építési vállalkozó pedig beteszi a pénzt a bankba. Mennyi pénze van az építési vállalkozónak a bankban? 2 millió. És mennyi van a bankban valójában? 1 millió és 2 millió papíron, de a pék tartozik neki 1 millióval. 

A bankoknak manapság 10 % pénzzel kell rendelkezniük, miközben papíron 100 % pénzük van. 90 % kihelyezett hitel. Ez szélhámosság? Ez a fennmaradásunk záloga, a jövőbe vetett hitünk. Ez a bizalom a világon létező pénz legnagyobb részének a fedezete. Példánkban az a hit, hogy a pékség fog kenyeret sütni és visszaadja a kölcsönt. 

A hitel lehetővé teszi, hogy a jövő számlájára építsük a jelent. 

Régen is ismerték a hitelt, de nem alkalmazták. Nem hittek a fejlődésben. A gazdaságot állandónak hitték. Ha egy péknek jobban ment, akkor egy másiknak rosszabbul. A torta mérete nem változik, csak a kivágott szelet lehet nagyobb a sikeresebb péknek. 1776-ban egy skót közgazdász (Adam Smith) állt elő forradalmi gondolataival. Ha egy péknek jól megy, s a hasznát nem éli fel, akkor több alkalmazottat tud felvenni. Így még több haszna lesz, és még több alkalmazottja lehet. Vagyis „egy magánszemély hasznának növekedése a kollektív jólét és növekedés alapja” Nem tűnik eredetinek? Mert ebben élünk. Pedig forradalmi gondolat. Kapzsiságom mások előnyére válik. A torta ezáltal nagyobb lesz. A haszon visszaforgatása a termelésbe. A fáraó piramist építve nem a gazdaságba fordítja vissza vagyonát, ő nem kapitalista. A kalóz sem, aki elássa a rabolt pénzt. A gyári munkás, aki fizetése egy részét részvényre költi, viszont az. 

A tudomány és gazdaság összefonódott. Keresik az újat, a jobbat, a gyorsabban termelőt. Kormányok nyomják, nyomtatják az „ingyen” pénzt tolják az új lehetőségekbe (hitel), hogy ha majd megszületik, abból vissza lehessen fizetni a hitelt.

Nem szeretném idealizálni Smith tételeit. Keményen vissza is lehet élni vele, sok ember kizsákmányolására is alkalmas, sőt a gyarmatokon több millió ember életébe is került (Kongó).

De igaz, hogy az össz torta növekszik, az átlagos életszínvonal nő, igaz az egyenlőtlenség is. Meddig lehet? Végtelenségig? A Homo Sapiens kimeríti a Föld kincsit. Mi lesz ezután? Ezzel folytatjuk.