2011.02 - Demokrácia silány produktum

Eggyel korábbi blog-bejegyzésemben ígértem ("Kapitalizmus a megváltó"), hogy később jobban kifejtem azt, hogy miért gondolom, hogy a demokrácia silány produktum.

Pontosítom, ezt a jelenleg működő demokráciára tartom igaz megállapításnak.

Általában nagyon zavar, amikor okos emberek arról elmélkednek, hogy a demokrácia ugyan nem tökéletes, de ez még mindig jobb, mint a többi. Úgy hangzik, mintha a sok rossz közül kiválasztottuk volna a legjobbat. Szerintem is ez a legjobb, de nem értem, miért nem próbálunk javítani rajta? Mert lenne mit.

Mi is az a demokrácia? Valójában képviseleti demokrácia.

Körzetekre osztjuk az országot, az egyes körzetekben kijelölünk (megszavazunk) képviselőket, s ők képviselnek bennünket a parlamentben. (most tekintsünk el attól, hogy pártlistán is be lehet jutni a parlamentbe, de valójában az is képviselet, az is a leadott voksok alapján történik)

A szavazás felelősség. Mind a jelölt, mind a szavazó oldaláról.

Ez nem más, mint egy munkafelvétel. Nagyon hasonlóan egy gyárhoz, mégis teljesen másképpen csináljuk.

Vagyis:

• • Meghirdetünk állást 4 évre (képviselőjelöltek lehet jelentkezni)

  • A jelöltet előzetesen meghallgatjuk (gyárban interjú, itt lakossági fórum)

  • Döntünk a felvételről (gyárban 2-3 főnök, itt sokan és nem főnökök, ez a szavazás)

  • A nyertes 4 évre kap fizetést ezért

  • A nyertest ezzel beválasztjuk a vezetésbe (parlamentnek hívjuk).

Azt hiszem nem túlzó elvárás, ha azt kérem, hogy a döntés, azaz a szavazás felelősen történjen:

• • Felelősség a jelelölő szervezet részéről (párt)

  • Felelősség a jelölt részéről

  • Felelősség a szavazó részéről.

A jelenlegi rendszerben megvan ez? Szerintem nincs.

A jelöltnek rendelkeznie kell számos emberi és vezetői tulajdonságokkal. Szerintem nem lehetne képviselő olyan ember, aki kompromisszumra képtelen, intoleráns és vezetői képességek híján van. Ezért csak akkor engednék valakit egyáltalán jelöltnek, ha eredményes pszichológiai vizsgát tett, és van több éves elismert vezetői tapasztalata. Ha egy párt elbukott egy jelöltet, akkor abban a körzetben nem jelölhet újra, mert hibázott. Ez a felelősség a párt részéről. Én nem zárnám ki a szóbeli vizsgát sem, a technika tudja segíteni a pártatlan meghallgatást, el lehet változtatni az illető hangját, nem kell egy szobában ülni a meghallgatónak és a meghallgatottnak. A meghallgatónak nem kell tudni a jelölt párt hovatartozását.

Nagyobb gond van a szavazókkal.

Jó mondás az, hogy közösen szavazunk, én is megfogalmazom a szavazatommal a véleményemet.

És ha nem szavazok? És ha szavazok? Teljesen mindegy, mert az én kis törpe szavazatom nem oszt, nem szoroz. Sokkal inkább igaznak tartom azt, hogyha szavazok is, valójában mások döntenek a fejem felett. Fontosabb, hogy mit gondolnak a többiek, mint az, hogy mit gondolok én, Mert a többiek (mindenki más rajtam kívül) döntik el igazán, hogy ki lesz a képviselő. Ezért joggal várom el a többiektől, hogy a szavazás felelős legyen.

Fiam részt vett egy felmérésen (ő felmérő volt). Azt kellett kérdőíven keresztül megtudniuk, hogy milyen politikai ismeretünk van a huszonéveseknek. Volt olyan fiatal, aki a 100 kérdés egyikére sem tudott válaszolni. Arra sem, hogy „hány párt működött az egypárt rendszerben?”. De azt viszont határozottan kijelentette, hogy neki Bajnai a kedvenc politikusa és a Jobbik a kedvenc pártja.

Könyörgöm, ilyen felkészültséggel ne szavazzanak a fejem felett, az életemről.

Tehát teszthez kötném a szavazást. Általános szavazást pártolok, HA az illető átment a teszten.

Húúú, de akkor ez ellentétes a jelenlegi demokrácia felfogással, hogy mindenki szavazhat. Nem ellentétes, mert FELELŐSEN MINDENKI szavazhat. Egyébként most sem szavazhat mindenki. Pl. egy 17 éves felkészült gimnazista nem szavazhat, de egy írástudatlan 40 éves szavazhat. Ez jó?

Amit eddig írtam az lehet, hogy újszerű, lehet vitatkozni rajta, de könnyen védhetőnek gondolom.

Akkor most jöjjön olyan, ami erősen vitatható. Számomra is.

Egy iskola elvégzése nemcsak papír, hanem egy felkészültséget is jelent. Annak elismerése, hogy az illető egy teljesítményre képes volt, és tudásra tett szert. Elegem van azokból a politikusokból, akik a „tömegeknek ígérnek” felelőtlenül. Csak úgy tudom a FELELŐSSÉG-et erősíteni, ha a szavazásnál a nagyobb iskolai végzettségűek szavazata többet ér. Tudom, ez erősen vitatható, de mondjon valaki jobbat arra, hogy a pártok ne ígérgessenek 17. havi nyugdíjat, korlátlan adócsökkentést. Tanult ember tudja, hogy ez kenyér a népnek, mint a római birodalomban.

Már hallom az ellenvetéseket. „De van olyan 8 általánost végző, aki felkészültebb, mint egy egyetemet végzett ember”. Ilyen valóban lehet, de vélhetően ez a kivétel, a jelenlegi egyenlősdi szavazás nagyobb igazságtalanságot szolgáltat. Szerintem.

A másik eretnek gondolatom, az adózás kérdése, és annak összekötése a voksokkal. Elegem van abból, hogy olyan emberek nyilatkoznak a TV-ben a kátyús utakról, az egészségügyi ellátás hiányáról, az óvodai férőhelyekről, akik soha nem fizettek egy fillért sem be az államkasszába. Sőt onnan csak kivettek valami segély miatt. A lakosság 3 %-a fizeti be a kassza 60 %-át!!!

Szerintem azok az emberek felelőssebben járulnak hozzá az ország életéhez, jobban érdekel az ő voksuk, akik befizetnek a kasszába. Mondom ezt most úgy, hogy jelenleg én sem járulok hozzá a kasszához, azaz az én voksom is kevesebbet érne.