Imádom a régi dolgokat. Gyönyörködtetnek.
Ha választhatok egy új és egy régi dolog között, nagy esélye van a réginek, pl. bútor esetében.
Most elromlott a varrógépünk. Nem sokat használtuk, régi csehszlovák darab volt. Békebeli, szögletes forma, műanyag gombokkal. Bekrepált.
Javítani nem érdemes. Elmentem egy közeli faluba, ahol van egy varrógépes szaki, aki javít, elad.
Ajánlott ilyet is, olyat is. Horror árért lehet kapni újat, amely fél fém, fél műanyag. Tiszta "műanyagot" pedig csak egyszerűen drágáért.
Aztán ráesett a pillantásom egy nagyon régi kövületre. Abban van anyag - mondta mosolyogva az eladó. Használt, nagyon régi (30-40 éves), de nem tud elromolni, tiszta vas az egész. Garanciát is adott rá, ő hozta rendbe. Egy hátránya van, hogy funkcionalitása nem éri el az újakét. Pl. nem lehet cikk-cakkot varrni vele. Végiggondoltam, mikor varrtam cikk-cakkban utoljára. Soha.
Megveszem - mondtam. Különösen tetszik a formája, s a virágok rajta olyan szecessziósak.
Itthon kipróbáltam, simogatóan szép hangja van. És működik, szépen varr.
Régen lábbal hajtották. Ezt is. Most kapott hátul egy kis csúnya fehér dobozt (szerencsére innen nem látszik a képen), benne egy motor. Az hajtja.
Múltkor egy régiségesnél hagytam sajnos egy varrógép asztalt, pedállal. Most hajthatnám lábbal. Majd egyszer beszerzek egyet.