Post date: 2010.12.22. 19:02:22
Amit most előadunk, az a lassú csorgás Grasse felé. 1400 km-es utat több
részletben tesszük meg.
Ma Zágrábba értünk, holnap Verona, utána két nap Genova, majd érkezés
Grasse-ba.
Mesés napos időn volt, jó volt így autózni. Azonban kellemetlenség is
ért. Anna az első benzinkútnál vett mandulát, s útközben megkínált.
Kicsit kemény volt, de nem hagytam magam. A fogam letörött. Öröm az
ürömben, hogy a leghátsó, és (egyelőre) nem fáj. Remélem hazáig kibírja.
Zágráb olyan, mint Budapest. Hangulatában, házaiban olyan, mint otthon.
Annyiszor elviharzottam már Zágráb mellett, amikor a tenger felé
mentünk, de megállni soha nem álltunk meg.
Na most ezt is bepótoltam.
Este meghívott bennünket az egyik kollegina, akivel Hollandiában is
találkoztunk. 6-tól 9-ig. Amikor nem ettünk, Anna és a kollegina
folyamatosan beszélgettek egymással. Hallottam múzeumi pletykákról 1
órát, és szakmai kérdésekről még egy órát. Majd búcsúzás, de 10 perc
dumcsi megint lett belőle, aztán újabb búcsúzás, és újabb 10 perc
dumcsi. A végén levegőt vettem, és felálltam.
A kaja azonban finom volt.