Post date: 2010.12.17. 8:58:48
Utolsó napunkat Hollandiában Amszterdamban töltöttük. Erről írtam is.
Másnap szálláshelyünkön felébredve (Haarlem), kirohantunk a Grote
Markt-ra. Ez a haarlemi főtér középkori épületekkel körülvéve. Szombat
volt, ez a piac ideje. Ilyenkor valóban Markt-ként, azaz piacként
működik. Mi korán mentünk, ilyenkor még csak a sajt, zöldség, halárusok
voltak kint, de készülődtek az egyéb csecsebecsések is. Azokat azonban
nem vártuk meg.
Elmentünk még a Frans Hals múzeumba. Itt van a világ legnagyobb Frans
Hals képgyűjteménye. 30 éve is voltunk itt. Akkor nyitva volt este is.
Emlékszem, hogy csak gyertyafény világított, amellett néztük a képeket.
Nekem ez akkor olyan újdonságnak számított. Mint ahogy az is, hogy akkor
voltam életemben először vegetáriánus étteremben Haarlemben. Emlékszem
az étteremre is, nálam vastagabb gerendák tartották a belső szerkezetet,
ma azt mondanánk, hogy rusztikus belső enteriör. Előtte soha nem láttam
ilyet. És a szelleme is olyan új volt nekem, mert párnákon ültünk, az
ablakon keresztül is lehetett közlekedni. 1980 volt. Ma már láthatunk
ilyet Pesten is, de akkor ez teljesen ismeretlen volt.
Visszatérve a jelenbe. Pontban délben beültünk a kocsiba, mert két nap
alatt Prágába kellett érnünk (900 km). Első napra 600-at, második napra
300-at terveztünk, mert Annának még ezen a napon meg kell néznie az
egyik múzeumot Prágában, hogy felkészüljön a másnapi hivatalos
látogatására.
A 600 km leteperése után Weimarba értünk. Zuhogott az eső. Nem csak
Weimarban, hanem majdnem végig az úton, ami nem szerencsés, amikor
150-nel haladunk az úton, és az előtte lévő kocsi felveri a vízfelhőt,
és semmit sem látni. A zuhogó eső rossz előjel volt. 1 órán keresztül
kerestünk szállást, de nem találtunk. Közben persze láttunk Goethe
csodálatos városát, Weimart, de sajnos szállás az nem volt. Kénytelenek
voltunk továbbmenni. Irány Jena. Itt készítik az üvegedényeket és a
kamera lencséket is. De szállás itt sem volt. Este 8 volt már. Végül
szinte bekönyörögtük magunkat egy elit szálloda olyan részére, ahol nem
volt a szobában se WC, se mosdó. De nekünk ekkor már mindegy volt, az is
megfelelt.
Másnap a 300 km már semmiség volt, délre Prágába is értünk. Az idő itt
is esős, és sajnos ilyen is marad az elkövetkező napokban. Prága még
mindig olyan szép, ahogy legutóbb itt hagytuk. Ittunk egy sört, de be
kellett látnunk, hogy a belga sör azért ennél sokkal finomabb.
Lehet, hogy holnap elmegyünk este az U Flekuba (jelentése: az órához),
Luca ismeri. Több száz éve egyetlen fajta sört főznek ott: barnát. És
csak 4 decis poharuk van, csak és kizárólag 4 deci sört lehet kérni. Már
több száz éve ez sem változott.
Aztán irány haza :-). Mindenütt jó, de legjobb .....