Szokásos éves noszvaji borkóstolás.
Valójában gasztronómiai élmény, őszintén szólva az étel finomabb, mint a bor. 8 fogás volt, persze aprók, de a végére pont elég. Thummerer lánya és veje vezeti a fogadót Noszvajon, s kiválóan főznek. Ezen az estén a liba játszotta a főszerepet. András a szakács, hihetetlen mestere ennek. Nagy élvezettel mesél arról, miért kell 68 fokon és nem 72 fokon sütni a libamellet. Egyik esetben beszürkül, a másik esetben piros marad.
Volt ICON-os kollégáimmal jövünk évente egyszer össze, 13-an voltunk. Azért ez jó érzés, hogy bár az ICON 5 éve beolvadt a KFKI-ba, majd azt összevonták a BCN-nel, majd ezt a nagyobb céget beolvasztották a T-Systems-be, és végül beintegrálódtak a nagy Telekomba, de a régi ismeretség megmaradt. Az ICON egy kb. 100 fős cég volt, s a még ott maradt kollégák most egy 2000 fős cégben csinálják megközelítően ugyanazt.
Ma semmi érdekük nem fűződik hozzá, hogy dicsérjék az akkori ICON-t, s ezzel áttételesen engem is, de persze jól esik. Egyik volt kolléga azt mondta, hogy sem előtte, sem utána nem volt olyan jó hangulatú cégben, mint az ICON-ban. Ezt én fontosnak tartottam, mert szerintem akkor jönnek szívesen be dolgozni az emberek, ha jó a hangulat, értelmes a munka, s ezért megfelelő mennyiségű pénzt is kapnak. Soha nem gondoltam, hogy brutális szigorral lehet ezt csak elérni. Igazgatóként nem az a szerepe az embernek, hogy korbáccsal a kezében ostorozza az embereket. Az ügyvezető egy gépkocsiszerelőhöz hasonlít. Az a feladata, hogy az autó jól menjen. Néha meg kell olajozni a szerkezetet meg kell húzni a csavarokat, s gurul tovább az autó. Akkor jó egy ügyvezető, ha a cég nélküle is jól működik. Amikor a szervezeti struktúra és a kitalált folyamatok magától futtatják a céget.
3 éve vagyok itthon, néha felmerül, hogy meg kellene esetleg próbálni máshol más formában, aztán gyorsan elhessentem ezeket a gondolatokat, mert valóban stressz nélkül nem lehet ezt csinálni, s az meg nem hiányzik.
Érdekes, hogy ki hogyan fogadja jelenlegi állapotomat. Többen irigykednek, s néhányan értetlenkednek. Az előbbiek azok, akik már nagyon unják, vagy túlterheltek vagy frusztráltak. Az értetlenkedők az örökmozgók, akik nem tudnak leállni, és nem tudják magukat elképzelni klasszikus zenét hallgatva könyvet olvasni.
A végét Angyal Laci barátom egyik meglepő gondolatmenetével zárom.
Kérdezte szüleim hogylétét. Mondtam, hogy minden rendben. S ő így reagált.
"Tudod, hogy te apádnak köszönheted, hogy olyan vagy, amilyen vagy, ez a nyugodt kiegyensúlyozott pali? Vannak emberek, akik nem hasonlítani, hanem az extremitás miatt különbözni akarnak a szüleiktől. Apád sokat segített a te személyiségformálásodban. S mivel az ICON miattad vált olyanná, amilyen lett, valójában az egész ICON apádnak köszönheti azt a stílust, ami ott kialakult."
Szép gondolatmenet, de azért apunak ezt nem fogom elmondani.