2018 - Homo Sapiens 6. rész - Vándorlások

Nagyjából minden egyes horda, azaz 150 fős csapat 40 évente kb. 100 km-t arrébb vándorolt. Ahogy az első Sapiens az Arab szigetnél Afrikából Ázsiába lépett, ha feltételezzük az előző haladást, akkor kb. 10 ezer év alatt érte el Kína keleti részét. Aztán ment tovább az indonéz szigetvilágba, valószínű jól megtanult közlekedni a szigetek között. S vett egy nagy levegőt, s kb. 45 ezer évvel ezelőtt eljutott Ausztráliába. 

Ha jól meggondoljuk ez a cselekedete sokkal nagyobb volt, mint Kolumbusz útja 10 ezer évvel később. Ausztráliában sok nagy testű erszényes emlőssel találkozott, amelyek többsége mára már kihalt.

Az indonéz szigetvilágban élt egy másik emberfaj is, akinek a DNS-e a mai ausztrál őslakosok 6 %-ban megtalálható. Vagyis ez a Sapiens is párosodott más emberi fajokkal, ha nem is nagy mértékben, mint ahogy korábban említettem a Neandervölgyi és a Sapiens között történt párosodást, amely nem meddő utódot hozott létre mint ami fajkeveredésnél előfordul.

Az előbb említett ausztrál nagytestűek kihalása nagyban egybeesik a Sapiens érkezésével. Az egyik nagy erszényes faj 10 jégkorszakot túlélt, de 40 ezer évvel ezelőtt kihalt, az ember pedig 45 ezer évvel ezelőtt érkezett. A mellette lévő Új-Zélandon viszont ugyanezek az állatok változatlanul továbbéltek, mindaddig amíg a maorik 10 ezer évvel ezelőtt meg nem jelentek ott. De ugyanaz történt a mamutokkal Ázsiában. Pontosan egybeesik a Sapiens megjelenése, vonulása, terjedése, és a mamutok adott területen történt kihalása. A Sapiens ökológiai sorozatgyilkos volt már akkor (is). 

Ezt a következő részben részletezem.