A globalizáció fényében beszéltünk már a pénzről, a birodalmakról, utolsó téma ez ügyben a vallás.
A vallás emberi normák, értékek emberek feletti rendbe vetett hiten alapuló rendszere.
Bár sok vallás ma élesen konfrontálódik egymással, a mai nagy vallások univerzálisak és térítők.
Ezzel szemben az ókori vallások exclusivek és helyiek voltak, helyi isteneket imádtak.
Azt megelőzően, vagyis kezdetben, még a horda időkben az animizmus volt az „istenhit”, azaz tárgyaknak, élőlényeknek lelket tulajdonítottak. Az ember egy volt a többi között. Lelke lehetett egy sziklának, egy fügefa ágának, amit nem lehetett letörni, mert az égiek bajt hoznak a fejünkre. Hordánkként változott, hogy hol mi számított tabunak, mitől féltek, milyen tárgyhoz, vagy élőlényhez társítottak lelket.
A mezőgazdaság vallási forradalmat is elindított.
A növénygazdálkodás és az állattartás már kivonta a spirituális egyenrangú tagok közül az élőlényeket. Az ember már nem egy volt a többi között.
Viszont fontos lett, hogy legyen eső, napfény, a csatákat ne veszítsék el, a vadászat sikerüljön stb. Minden jelentős tevékenységnek lett istene, s kialakult a több istenség.
Sok isten felett is volt valami, amit hívhatunk végzetnek, Zeusz és istenei felett is volt a mindenható Végzet, de ahhoz soha nem imádkoztak, nem kértek tőle semmit, nem áldoztak neki.
A végzet nem foglalkozik az emberek világi hatalmával, nincs értelme fohászkodni a végzethez.
A mai mono istenhitek megfelelő agymosás után megmosolyogni való bárányáldozóként tekintenek a több istenhitűekre. Pedig sokkal nyitottabbak voltak, általában nem üldözték az eretnekeket.
A birodalom a leigázottakat nem téríti, ugyan kéri, hogy a birodalom isteneit tiszteljék, de nem követeli, hogy hagyják el a régi isteneiket.
A rómaiak csak a keresztények mono Istenét nem tudta befogadni, mivel az nem volt hajlandó elfogadni a rómaiak istenhitét. De ezt az üldözést úgy kell tekinteni, hogy 300 év alatt 1500 embert öltek meg, ami ugyan nem kevés, de hol van ez, a kereszténytérítéshez (keresztes háborúk), vagy a keresztények egymás elleni több milliós gyilkolásához képest (protestáns – katolikus).
A mono Istenhez fohászkodunk, hogy győzzünk a csatában, meggyógyuljunk, nyerjünk a lottón.
Ezek a vallások már nem toleránsak, mint a több istenhitűek. Ezek már kiszorítani akarják a másikat, térítenek. A keresztény és iszlám hívők fanatikusabbak, és sok helyen irtották egymást.
Persze azért a mai katolikusok részben visszahozzák a politeista hitet azzal, hogy az országoknak, foglalkozási ágaknak vannak saját védőszentjeik, akikhez külön lehet imádkozni.
Dualisták szerint rossz dolog jó emberrel is történhet, mert két Isten van, aki befolyásolhatja életünket.
Mai világ azonban nem egy sémájú. Minden eddigi vallásforma megtalálható benne.
Sok keresztény, zsidó, muszlim is elfogadja, hogy van ördög, sátán, sőt odáig megy, hogy Istent kéri, hogy segítsen az ördög ellen (pl. keresztes háború, dzsihád). Tehát ez dualista gondolkodás.
A már említett védőszentek a több istenség lenyomatai. És ma is vannak speciális spirituálisan felruházott tárgyak. Pl. a Pilis Földcsakrája, ami animizmusra jellemző.
Ha a vallást az emberek feletti hitnek tekintjük, akkor a Buddhizmus nem vallás. Teljesen húsvér herceg volt Gautama Sziddhárta, aki a nepáli királyi örökös volt. Azt tapasztalta 29 évesen, hogy senki nem elégedett. Mindenki többet akar annál, mint amennyije neki van, és ez boldogtalanná teszi őket.
29 évesen 6 éves körútra ment, hogy meditáljon a gyötrelmen, annak okán.
Arra jutott, hogy saját elménk a hibás, amely állandóan vágyakozik, s ez kielégületlenséghez vezet. A megoldás az elfogadás, a meditációs technikák megtanulása, amivel elfogadja az ember, ami van.
A tökéletes megelégedettség a nirvanában érhető csak ez el. Neki sikerült.
A Dharma törvény: úgy fogadjuk el a valóságot, ahogy van. Ez nem más, mint a természet alaptörvénye. Persze azóta a Buddhizmushoz némi istenséget is próbálnak hozzáragasztani, de ez ellentétes az eredeti szándékkal, a Buddhhizmus nem emberek felett álló Isten által kialakított rend.
Ha a Buddhizmus vallás, akkor ilyen erővel lehetne a kommunizmus, a kapitalizmus, a liberalizmus, a nácizmus is vallás. Valamilyen (természeti) rend, ami az embereket egyben tartja, csak nem isteni eredetű.
Az utolsó 3 században a vallások teret veszítenek, jelenleg a legvéresebb vallásháborúk zajlanak (pl. iszlámon belül, a szunita - siíta ellentét erősen hajaz a protestáns – katolikus konfliktusra, de az iszlám 700 év eltolódásban van, ennyivel később keletkezett, belső ellentéteik is kb. ennyit csúsznak).