A pénz után nézzük most a birodalmak kialakulását.
A birodalom több nép feletti uralmat jelent. Valójában sok esetben leigázás előzte meg, aminek a következtében népek sora tűnt el a történelem süllyesztőiben.
S ma már a leigázott népek lelkesen használják az új nyelvet, új kultúrát a régi helyett. Egész Amerikában délen és északon 4 nyelv valamelyikét használják (angol, francia, spanyol, portugál), miközben az eredeti nyelvek eltűntek, kultúrájuk sok esetben múzeumba került.
Az egyiptomiak soha nem voltak arabok, ma azonban lelkes arab országnak tekintik magukat.
Az indiaiak brit uralom alatt éltek, küzdöttek ellenük, ma mégis sokszor az angol nyelvet használják.
A birodalom vezetői tudják, hogy csatát lehet veszíteni, de háborút sohasem.
A kelta Numantia észak Spanyolországban található. Nem sok város volt, amely ellent mert állni az ókori Római birodalomnak. Ők igen. Számtalan csatát megnyertek a rómaiak ellen. A Római birodalom azonban nem hagyhatta annyiban. Odaküldte Karthágó ellen győztes hadvezérét. Aki egyszerűen körbe zárta palánkkal a várost egy évre. Egy csatát sem folyt, tudta, hogy a sziklás terepen nem lenne esélye. A várost egy év alatt kiéheztette, a bátor numantiaiak pedig felgyújtották a várost magukkal együtt. Ezen hősies viselkedésük miatt Numantia ma nemzeti kegyhely Spanyolországban (kelták voltak, nem spanyolok). És hogy sajátítja ki maga javára a győztes az ünnepet, a Római szentegyház (igen, római) ma szent helyként tekint Numantiara.
Az első birodalom i.e. 2250-ben az akkád Sarrukín birodalma volt.
Aztán több birodalom is létrejött, mint pl. az asszír birodalom.
Kürosz perzsa birodalmi vezető meg is magyarázta a leigázottaknak, hogy a „ti érdeketekben igázunk le titeket”. És valóban erős hadsereget épített ki, védte a birodalom összes népét, kereskedelmi pontokat létesített, javította a kereskedelmi utakat. Az elfogott zsidóknak azt mondta, hogy menjetek vissza Judeaba, építsetek templomot saját isteneiteknek, sőt még támogatta is.
De cserében a zsidók királya is Kürosz volt.
DNS-ileg a Sapiens hasonlóan más társas emlőshöz xenofób, azaz idegengyűlölő.
Kürosz uralkodó azonban saját DNS-ét félretéve befogadó jellegű volt, hogy ezzel erősítse hatalmát.
Egy birodalomban az eszmék, emberek, áruk könnyebben tudnak mozogni a birodalmon belül.
A törvényeket lehet egységesíteni. Ilyen ma pl. az Európai Unió, az USA, Kína, amely több ezer éve hozta létre a han birodalmat, s mentette át mára, és ilyen volt a Szovjetunió is.
A birodalom egy olvasztó tégely, amely vérre épül, s elnyom háborúkban. De nem lehet csak negatívan megítélni. Indiában az angolok vasútat építette, egységet hoztak létre a különböző törzsek között, sok nyelv helyett az angol lett a hivatalos, bevezették a teát (Indiának nem voltak teaültetvényei).
Manapság az egyre nagyobb birodalmak irányába mozog a világ, hívhatjuk globalizációnak, az egységes nagy világkormány megalkotására várni kell még, de az irány ez.
Minden faj csak saját maga és közvetlen csoportjáért érez felelősséget. A Sapiens kivételével egyetlen faj sem érez küldetéstudatot, felelősséget az egész fajért. A csimpánz soha nem fog aggódni az egész csimpánz faj létezéséért.
A következő részben a 3., egyben utolsó nagy globalizációs elemről, a vallásról írok.