2018 - Homo Sapiens 15. rész -Tudomány és vallás

Tudományos forradalom és vallás.

A tudomány terjedése hihetetlenül megváltoztatja életünket

Ha i.sz. 1000-ben élt spanyol hajós felbukkant volna Kolumbusz idejében, azaz i.sz. 1500-ban, kb. ugyanazt tapasztalta volna, ugyanazt az életvitelt látta volna.

Egy 1500-ban élt ember, hirtelen belekukkantana 2000-be, őrületes változást tapasztalna, pedig itt is 500 év telt el.

1500-hoz képest 14x többen vagyunk, 240x többet termelünk, és 115x több kalóriát eszünk.

Mai 1 db hadihajó 1500-ban a világ teljes hadi arzenálját uszadékfává alakította volna.

Az 1500-ig készült összes kódex tartalmát egy mini számítógépre fel lehetne vinni, és még maradna hely a diszken. 

A tudomány odáig fejlődött, hogy atombombával új történelmet lehet írni, és akár a Homo Sapiens véget is vethet saját történetének.

1500-ban nem hittek a tudományban, a tehetősebbek inkább a kultúrába, építészetbe fektettek saját örömük kiszolgálása végett. Nem is hittek abban, hogy látványos fejlődést lehet elérni a tudománnyal.

A mai tudomány 3 pontban eltér a korábbi tradíciótól:

• nem tudunk mindent, amit tudunk, abban is tévedhetünk

• megfigyelés és matematikai központba helyezése (összefüggő elméletek)

• új erők megszerzése. Nem elégszik meg a megismeréssel, azt új technológiák kifejlesztésére akarja használni.

Nem a tudás, hanem a tudatlanság az igazi forradalom. Beismerve, hogy nem vagyunk mindent tudók.

A vallások azt állítják, hogy mindent, amit tudni kell a világról, azt már tudjuk.

Csak az ősi szövegeket kell értelmezni.

Ha egy 15. századi paraszt nem értett meg valamit, csak meg kellett kérdezni a papot. Mert csak értelmezési problémák lehetnek, s a szentkönyvek ismerői kielégítő útbaigazítást tudnak adni.

Persze azt, hogy a pók hogyan szövi a hálóját, hiába kérdeztük volna, nem azért mert a biblia hiányos, hanem mert nem fontos.

Mohamed azt hirdette magáról, hogy a titkok tudója, követői a próféták pecsétjének nevezték őt.

Darwin soha nem gondolta, hogy ő a biológusok pecsétje. Fizikusok is beismerik, hogy nem ismerik az ősrobbanást.

A tudatlanság beismerése érdeklődőbbé és dinamikusabbá tette a modern tudományt.

Régen nem a technológia, hanem a szervezésbeli ügyek segítették egyik vagy másik hadsereget, pl. a Római birodalmat. 

A Puskaport több száz éve feltalálták a kínai tudósok (már a 9. században!), de nem fegyver miatt kutatták, hanem az örök élet elixírt keresték. Később se harci célból, maximum tűzijátékra használták.  Európában lett belőle fegyver.

Élet elixír keresése mindig fontos volt, az első írásos emlékek egyike az i.e. 2600 körüli Gilgames eposz. Gilgames, aki barátját elvesztette, s halott testénél napokig gyászolt, míg a férgek meg nem jelentek az orránál, ez megrémítette Gilgamest, s ekkor Gilgames leszállt az Alvilágba, hogy az örök életet megtalálja. Nem véletlen, hogy a vallásoknak ez egy kulcs kérdése, s az akkori és a mai embernek valamilyen megnyugvást adjanak az élet utáni időkre. 

Halandó volt mindenki, Gilgamesen kívül Oroszlánszívű Richárd is. Neki a vállát sebezte meg egy nyíl. Akkoriban amputálással oldották meg az ilyen problémát, hogy ne üszkösödjön el a szervezet, de a vállat nem lehet amputálni, Richárd nem sokkal később bele is halt. Az orvostudomány nem állt magas szinten, a háborúk alatt a felcser sátra mellett álló halom végtag is erről tanúskodott. Jellemző, hogy akkor az „orvosok” mellé ácsokat és henteseket vettek fel segítőnek. Még kellett 4 ember, aki lefogja az érzéstelenítés nélkül operált beteget.

A tudományt, a megismerést elsősorban az európaiak aknázták ki magunknak.

1775-ben a világ termelésének Ázsia adta a 80 %-át, elsősorban Kína és India miatt. Utána Európa jelentős előnyt szerzett magának a tudomány hathatós alkalmazásával.

A 19. és a 20. században ugyanaz volt a kulcsa a növényeket keresgélő botanikusnak és a gyarmatok után kutató tengerésztisztnek. A tudatlanság beismerése, és mindketten késztetést éreztek magukban, új felfedezéseket tegyenek.

Korábban a hódítás terjeszkedés volt csupán, az európaiaknak a megismerés.

Kolumbusz a régi térképek alapján Kelet Indiát (ma Indonézia) érte el, és egész életében nem hitte, hogy egy új földrészt talált. (A Biblia is csak Európát, Afrikát és Ázsiát ismerte, a teremtés könyve nem tud Amerikáról?). Kolumbusz még középkor embere volt. Amerika felfedezése a tudományos forradalom kezdete volt. „Ne alapoz a múlt hagyományaira, a saját tapasztalásodban higgy.” Az európai birodalmi építőket a kíváncsiság hajtotta, ami a korábbi hódítókra nem volt jellemző. Európaiak fejtették meg a már elfeledett szanszkrit nyelvet és sumér ékírást, és nem a helyiek. Pedig ők sem voltak buták, csak a megismerés igénye alacsonyabb volt. Nemcsak hódítottak és kizsákmányoltak, hanem építettek, felkutattak, felmértek. Nem önszántából, hanem a kapitalista érvek mentén. Legközelebb a kapitalizmussal folytatjuk.