Olvasom a hírek között:
Ép testben ép lélek, az ép elmét pedig a gyerekkortól gyakorolt, rendszeres agytorna garantálja - orvosilag is.
Amerikai kutatók szerint kisebb valószínűséggel alakulnak ki az Alzheimer-kórhoz köthető fehérje lerakódások azoknak az agyában, akik edzésben tartják magukat olvasással, írással és játékokkal - a gyerekkoruktól folyamatosan aktív szellemi életet folytatók agyában kevesebb béta-amiloid fehérje halmozódik fel.
Korábbi tanulmányok azt már megmutatták, hogy a mentálisan aktív, magasabban képzett embereknél ugyanolyan mennyiségű fehérje felhalmozódás mellett is enyhébben jelentkeznek a leépülés tünetei, az agyi képalkotó eljárás segítségével készült mostani vizsgálatok azonban azt jelezték, hogy mennyiségében is kevesebb a kialakuló amiloid lerakódás.
Nos itt a tudományos válasz arra, hogy miért olvasok, írok, és játszok. Mert jó az agynak.
2 éve tudatosan hagytam abba a bejárós, irodai, vezetői munkát, s próbálom kihúzni a hátralevő időt a megtakarításaimból. Olvasó naplót vezetek. Eszerint 40 könyvet olvastam el azóta. Nyáron kevesebbet a kerti munkák miatt, télen többet.
Tervezem egy versnapló indítását is. Itt nem az olvasott, hanem a megtanult versek szerepelnének.
Előtte azonban nagy átrendezést hajtok végre a könyveinkben. Ezt eddig nagy tudású feleségemre hagytam, de most a feladatot átveszem, mert káosz alakult ki (ez az élet rendje). Új polcok érkeztek, és a második soros könyvek utat törnek maguknak előre.