Számlázás

A számlázási folyamat célja, hogy a rendszerben folyamatosan rögzülő szolgáltatásnyújtások és a finanszírozási ütemek esedékessé válása nyomán előálljanak a vevő számlák. A kiállítás történhet kézzel illetve generált módon. A kézi rögzítés lehetősége erősen korlátozott, akármilyen számla nem állítható össze kézzel. A generált számlák előállítása a vevő analitika tételek generálásával (automatizált felgyűjtésével) kezdődik, mely a rendszer különböző objektumainál rögzített (különböző szerkezetű) adatokat összeválogatja, és letárolja egy homogén szerkezetbe. Az ezt követő számla- illetve számla melléklet generálás már e homogén szerkezetű analitika tételekből dolgozik. Mindkét lépésnél gondoskodik rendszer arról, hogy minden számla a lehető legfrissebb kamat és árfolyam információk szerint álljon elő.

A számlázás előfeltételei

A számlázási folyamat egésze nagyon sok helyről vesz adatokat. Az automata számlázást egyfelől igen precíz törzsadat feltöltés kell megelőzze, másfelől az üzleti adatok szintjén is sok különböző forrásból táplálkozik. Ezen adatköröket tekinti át a következő ábra.

Törzsadatok

A számlázáshoz felhasznált közös törzsadatok feltöltése

Olyan törzsadatok, melyeket nem csak a számlázás használ, hanem a kereskedelmi és szolgáltatási folyamatok is. Épp e közös használat révén ezek az adatok kapocsként szolgálnak a flottakezelő különböző munkaterületei között, tehát úgy kell őket paraméterezni, hogy minden érintett területnek megfeleljen. Ez előfeltétele annak, hogy az automatizmusok működjenek. Erről az Automatizmusok kulcsát adó törzsadatok című oldalon külön is olvashatunk (ami ajánlott olvasmány mindenkinek, aki érteni szeretné a számlázás és a rendszer legfontosabb összefüggéseit). Visszatérve a törzsadatokra, ők a következők:

• Szolgáltatások

• Szolgáltatás elemek

• Jogcímek

• Könyvelési szabályok

• Kamatlábak

• Árfolyamok

A számlázást vezérlő saját törzsadatok feltöltése

Olyan törzsadatok, melyeket kifejezetten csak a számlázás használ, tehát a pénzügyi terület kell feltöltse, saját szempontjait követve, előző törzsadatkörből építkezve.

• Analitika generálás csomag típusok

• Számla generálás csomag típusok

• Számla tétel kategóriák

• Számlázási sablonok

• Számlázás sablon tételek

• Számlázás sablon csomagok

• Vevő számla egyéb adat szövegezések

Hogyan keletkezhet számla a rendszerben?

Fentiekben azokat az adatokat vettük sorra, melyek bemenetként szolgálnak a számlázáshoz. Most nézzük azokat, melyek a számlázás során állnak elő! Ezt legkönnyebben úgy látjuk át, ha áttekintjük a különböző számla előállítási módokat.

Egyedi vevőszámla generálás

Adott üzleti tranzakcióhoz rendelten, az üzleti folyamatok előre meghatározott pontjain lehetséges. A kör bővítése fejlesztést igényel.
Esetei:

• Kezdő bérleti díj számla generálás az induló egyedi szerződéshez

• Szolgáltatási egyenleg eseti elszámolás (tipikusan szervizre)

• Lezáráskori árfolyamkülönbözet számla generálás

• Lezárási díj számla generálás

• Lezárás meghiúsulási kötbér számla generálás

• Várt jutalék számla generálás a szállítóktól várt jutalék elszámolásakor

• Gépjármű értékesítési számla (a GJ adatlapon megadottak alapján)

• Köztes elszámolás

Folyamata:
Például kezdő bérleti díj számla létrehozása manuálisan indítható el a tipikusan frissen létrehozott egyedi szerződések adatlapja felől, a Kezdő bérleti díj számla generálása funkció használatával. Rendszer ekkor megnyit egy vevő számla adatlapot, amiben felajánlja a helyzethez és szerződéshez illő adatokat. Felhasználó ezeket áttekintve dönthet a számla véglegesítéséről vagy elvetéséről. Elvetés után a generálás megismételhető, akár pontosítva közben a számlázás alapjául szolgáló szerződés adatokat. Jóváhagyás után rendszer kigenerálja magát a bizonylatot is, megjelenik a számlakép pdf-ként megnyitva, amit felhasználó helyben nyomtathat (vagy halasztható a nyomtatás, ha a flottakezelő ügymenete az, hogy a számlázási szervezet nyomtat ki mindent).
Ehhez hasonló módon állítható elő a többi eset szerinti egyedi számla is, csak más-más folyamatok megfelelő pontján.

Kapcsolódó témakör:
Vevő számlák

Kötegelt vevőszámla generálás

Az állomány szintű számlázások, tipikusan havi rendszerességgel, de pl. bírságok esetén indokolt a heti vagy még rövidebb ciklusok bevezetése.
Esetei:
A nagy tömegű számlázásokkal kezelhetők le tipikusan a következő tartalmak:

• Bérleti díjak, benne tőkével, kamattal, árfolyam különbözetekkel és a kezelési szolgáltatások havi átalánydíjaival,

• Továbbterhelések, mint üzemanyag, bírság, casco önrész továbbterhelése ügyfél felé, illetve a bármilyen eseti áras szoláltatás nyújtása.

Lehetséges forrásai:
A számlázás bemeneteként szolgáló üzleti adatok, vagyis olyan adatok a rendszer különböző funkcióinál, melyek a napi üzleti eseményeket rögzítik, és melyekből az analitika generálás táplálkozik. Ilyen adatok a következő funkcióknál keletkeznek:

Fontos! Analitika generálásnak tehát közvetlenül nem inputja a kezelési szolgáltatások speciális adatlapjain megadott bármilyen összeg! Fentiekből levezethető, hogy azért nem, mert vagy a szolgáltatási igény tételből, vagy a pontosabb adatot adó árajánlat tételből indul ki a számlázási analitika generálás. Azoknál a szolgáltatásoknál, melyeknél a speciális adatlap mégis foglalkozik ár adatokkal, külön gondoskodik a rendszer arról, hogy azokból elszámolás történjen, ami valójában ilyen esetekben is egy háttérben generált un. technikai szolgáltatási igény tétel létrehozását jelenti (pl. bérautó, autópályamatrica).

Folyamata

1. Közvetlenül az analitika generálás előtt berögzítjük a tételek kelte szerint érvényes (vagyis a generálás napján érvényes) árfolyamot.

2. Felhasználó paraméterezi és elindítja az analitika generálást.

3. A feldolgozások ütemezetten is indíthatók, akár egyik csomag futása közben is rögzíthetők további csomag indítások, ezeket rendszer a rögzítésük sorrendjében fogja lefuttatni.

4. Amikor felhasználó úgy ítéli, hogy a megfelelő halmazra előálltak az analitika tételek, paraméterezi és elindítja a számla- illetve melléklet generálást. Ehhez minimálisan ki kell választania egy számla generálás csomag típust (lásd fent a törzsadatoknál), esetleg szűkítve a feldolgozás hatályát valamely ügyfélre, vagy kivonva bizonyos számlázás sablonokat.

5. Rendszer az ügyfél-kívánságokat megtestesítő számlázás sablonok alapján "becsomagolja" az analitika tételeket: a sablonban meghatározottak az összevonás szabályai, például elképzelhető olyan sablon, mely alapján a számlán egyetlen összevont havidíj jelenik meg az ügyfél egész flottájára, de olyan is, hogy autónként összesítve kerülnek a számlára a részösszegek, stb.

6. Az összeállított számlát rendszer azonosítja egy ideiglenes iktatószámmal.

7. Jóváhagyás után az azonosított számla könyvelése a számlába foglalt analitika tételek szerinti bontásban történik meg, ekkor, vagyis a nyitott könyvelési időszak egyértelművé válása nyomán kapja meg a számla a végleges könyvelési azonosítóját.

8. Amennyiben adott flottakezelőnél így lett bevezetve a rendszer, úgy a feltételeknek megfelelő számlák feladódnak a NAV online számla interfészen. Más esetben a P1 hajtja végre ugyanezt.

9. Az ügyfélnél beállított módon megtörténik a számla nyomtatása / kiállítása (papírra nyomtatva, vagy fájlba nyomtatva, vagy e-Számlaként útnak indítva P1 rendszer felé, ahonnan P1 gondoskodik az e-Számla kiállításról). A Pénzügy/Számlázás/Számla nyomtatás képernyőn érhető el a tömeges kiállítási funkció, mindig a leválogatott számlákra. A kigenerált pdf fájlok akár le is menthetők, összevontan egy hosszú pdf-be, vagy számlánként egy-egy pdf-be. Utóbbi esetben a számla+melléklete képez egy pdf fájlt. Az összevont pdf így akár egyben is ráküldhető a nyomtatóra.

Kézi számlák rögzítési lehetőségei

Kézi számlák rögzítése a vevő számla adatlapon egyedileg lehetséges, kizárólag azon jogcímekkel, mely jogcímeket belepakolták előzőleg a 'KEZI' rövidnevű "beégetett" számla tétel kategóriába. A kézi számlákhoz is rögzíthetünk több tételt. A számlaképen tétel megnevezésként a jogcím neve, tétel leírásként a számlatétel felület tétel leírása jelenik meg. További (generált) tartalom nem íratható ki a kézi számla tételekben. A kézi számla tételei mögött a háttérben megképződnek az analitika tételek (itt tehát nem az analitikából készül számlatétel, hanem fordítva).

Duplikáció mentesség és folytonosság biztosítása

Duplikált számlázás elkerülése

A rendszer különös gondot fordít arra, hogy elkerülje a duplikált számlázást. Ez a következők révén biztosított:

Átalánydíjak számlázásakor:
Minden számla generálás nyomán frissítjük az egyedi szerződésben az Utolsó számla dátuma értéket, ami az analitikával lefedett időszak végét jelzi az ütemezésben.

Finanszírozás számlázásakor:
Az ütemezésben két oszlop is érintett. Az 'Anal' pipálós mezőbe akkor kerül pipa, amikor adott ütemre elkészül az analitika generálás. A következő 'Számla száma' oszlopba akkor kerül bejegyzésre a számlaszám, amikor ezek az analitika tételek bekerülnek egy vevő számlába. A számla nem kell feltétlenül könyvelt legyen.
Elvetéskor vagy sztornózáskor ugyanez visszafelé történik, a mezők ürülnek.

Szállítói számlából történő továbbterheléskor:
Egyrészt a vevő analitika tételben feljegyzi rendszer, hogy ő mely szállítói számla tételből generálódott, másrészt a szállítói számla tételben átbillent egy logikai mezőt 'Igen' értékre, mely jelzi, hogy őt már felhasználták analitika generálás során (Vevő analitika hivatkozik rá mező). Az analitika generálás ez utóbbi mezőjét figyeli a számla tételeknek, és csak azokkal foglalkozik, melyeknél a mező értéke 'Nem'.

Szállítói árajánlatból történő továbbterheléskor:

• Az analitika generálási algoritmusban a szállítói számlából való továbbterhelés mindig megelőzi az árajánlatból történő továbbterheléseket, hisz a számla biztosabb forrásnak tekinthető.

• Csak olyan árajánlat tételeket terhel tovább a rendszer, melyekre még nem hivatkozik szállítói számla (a számlaigazolás révén). Ha hivatkozik, akkor előz pont szerinti vizsgálat lép életbe.

• A vevő analitika tételben feljegyzi rendszer, hogy ő mely szállítói árajánlat tételből generálódott.

• A szállítói árajánlat tételben átbillent egy logikai mezőt 'Igen' értékre, mely azt jelzi, hogy őt már felhasználták analitika generálás során.

• Az analitika generálás ez utóbbi mezőjét figyeli az árajánlat tételnek, és csak azokkal foglalkozik, melyeknél a mező értéke 'Nem'.

• Amikor pedig felhasználók igazolnak egy szállítói számlát, és megjelölik a számlatétel alapjául szolgáló árajánlat tételt, akkor örökíteni kell a számlatételbe is a logikai 'Igen' értéket (így a szállítói számlából sem próbálja meg a következő vevő számlázás a továbbterhelést).

Szolgáltatási igény tételből történő továbbterheléskor:

• Az analitika generálási algoritmusban a szállítói számlából való továbbterhelés mindig megelőzi a szolgáltatási igényből történő továbbterheléseket.

• Csak olyan szolgáltatási igény tételeket terhel tovább a rendszer, melyekre még nem hivatkozik szállítói számla (a számlaigazolás révén). Ha hivatkozik, akkor azt már a számlából úgy is továbbterhelte.

• Egyrészt a vevő analitika tételben feljegyzi rendszer, hogy ő mely szolgáltatási igény tételből generálódott, másrészt a szolgáltatási igény tételben átbillent egy logikai mezőt Igen értékre, mely azt jelzi, hogy őt már felhasználták analitika generálás során. Az analitika generálás ez utóbbi mezőjét figyeli a szolgáltatási igény tételnek, és csak azokkal foglalkozik, melyeknél a mező értéke Nem.

• Amikor pedig felhasználók igazolnak egy szállítói számlát, és megjelölik a számlatétel alapjául szolgáló szolgáltatási igény tételt, akkor az abban szereplő Vevő analitika azonosítót a számla tételhez is vissza kell jegyezni (így a szállítói számlából sem próbálja meg a következő vevő számlázás a továbbterhelést).

Számlázási lyukak elkerülése

Ahhoz, hogy rendszerben biztosított legyen a folytonos számlázás minden szerződés esetében, az analitika generálás előtt érdemes lekérdezni a zárást akadályozó tényezőket. A rendszer által ott jelzett problémás tételeket felhasználó egyenként vizsgálhatja, rendezheti.
Analitika generálásnál is jelzi rendszer, ha a generálásban érintet ügyfelek bármelyikénél nincs analitika generálva az előző hónapra. Őt hibalistára teszi, és nem hozza létre az új analitikát.
Azt viszont megtehetjük, hogy egymást követő több időszakra generáljuk le az analitikát,és csak eztán indítjuk időszakonként a számlagenerálásokat. (Fontos, hogy időszakonként külön kell indítani a számlagenerálásokat is, különben rossz dátumokkal képződnek meg a számlák.)
Ezen túlmenően sztornózáskor:

• A sztornózás egyetlen lépésben történik, amikor egy számlát sztornózunk, az azonnal könyvelődik is, így félkész sztornó számlák nem tudnak keletkezni.

• Tisztán továbbterheléseket tartalmazó számla bármilyen időszakra visszanyúlva sztornózható. Azonban havi átalányt tartalmazó számlából mindig csak a legutolsó kiszámlázott időszak sztornózható. Ha tehát pl. 3 hónappal korábbi a problémás tétel, ami miatt sztornózni kell, akkor bizony 3 havi számlát időrendben visszafelé haladva kell sztornózni.

• Sztornózás során rendszer törli a vevő analitika és a számlázandó tétel közti kölcsönös hivatkozásokat (mintha nem lett volna még számlázva), így a következő adott időszakra indított számlázásnál újra automatikusan bekerül számlába. Fontos tehát a javításokat a következő számlázás előtt elvégezni!

(A helyesbítés itt ugye nem játszik szerepet, a helyesbítő számla mindig egy új időszak új számlájaként jelenik meg a számlázási folyamatban, nem érinti az eredeti számlát azon túl, hogy hivatkozik rá.)

Ügyfelek bevonása a számlázásba

Ügyfél szintű számlázási paraméterek beállítása

Amiről gondoskodni kell:

1. a partner 'Ügyfél' típusú kell legyen,

2. az ügyfél 'Aktív' állapotú kell legyen,

3. ismert kell legyen a fizetési mód,

4. beállított kell legyen a flottakezelő bankszámlaszáma, ami a számlára kerülhet, mint fizetési bankszámlaszám (partner adatlap / Működés blokk)

5. amennyiben adott ügyfél áfacsoport tagja, úgy ismert kell legyen a csoportazonosító (partner adatlap / Azonosítók fül)

6. rögzített kell legyen legalább az ügyfél elsődleges címe (rendszer csak ezt várja el, de ettől persze még lehet ügyfél elvárás a külön számlázási cím használata) (partner adatlap / Címek)

7. meg kell adni az ügyfél számlázási sablon csomagját (partner adatlap / Működés blokkban)

8. meg kell adni az ügyfél analitika generálási csomag típusát, esetleg többet is, attól függően, hogy adott flottakezelő mennyire bontja szét e csomag típusokat. Ha a flottakezelő megbontja e csomag típusokat, úgy ügyelni kell arra, hogy a csomag típusok együttesével lefedett legyen az ügyfél minden kiszámlázni valója (ha pl. külön csomagban vannak a továbbterhelések, és külön a havi díjak, akkor ezek mindegyikébe fel kell venni az ügyfelet).

Számlázási sablonok specializálása

Amennyiben egy ügyfélnek nem felelnek meg a már használatban lévő számlázási sablonok, úgy a flottakezelő partner alatt létrehozott etalon sablonok specializálhatók az egyes ügyfelekre. Ennek lépései:

1. Menüből megnyitjuk a Pénzügy->Számlázási sablonok->Ügyfél aktuális számlázási sablonjai képernyőt.

2. A képernyőn rászűrünk az adott ügyfélre, kijelöljük a kiindulásnak jó sablont és használjuk alul a Specializálás ügyfélre vagy Specializálás keretre vagy Specializálás szervezetre lehetőségeket.

3. Utána megnyitjuk a frissen másolt specifikus sablont (ez ekkor még nem lesz érvényes, így szerkeszthető)

4. Beállítjuk az ügyfél sablonján a módosítást (pl. hogy egyedi szerződésenkénti bontást szeretnénk az összevont számla helyett) és megadjuk az érvényesség kezdetét.

5. Innentől kezdve az adott ügyfélre automatikusan az új formátumú számla állítódik ki (példánál maradva bontva lesz a számla egyedi szerződésenként), amelynek a sablonját specializáltuk.

Keret szintű számlázási paraméterek beállítása

Ahhoz, hogy egy új ügyfél új keretszerződése bekerüljön a kötegelt számlázásba, előzőeken túl a következőkre van szükség:

• a keretszerződés 'Érvényes' állapotú kell legyen: az érvényesítéskor lefutó ellenőrzés jelzi, ha számlázást akadályozó ügyfél szintű feltétel még nem teljesül (lásd előz pont)

• keretszerződés felől ismertek legyenek a számlázási sablonok (és azok legyenek hozzárendelve egy számla generálási csomag típusba)

Számlázási szervezet szintű paraméterek beállítása

Ha adott ügyfélnél számlázási szervezeteket is léteznek, és ezek eltérő számlákat várnak, úgy szervezet szinten is megadott kell legyen a számlázási sablon.

Egyedi szerződés szintű számlázási paraméterek beállítása

Ahhoz, hogy egy új ügyfél új egyedi szerződése bekerüljön a tömeges számlázásba, 'Aktív' vagy időközben esetleg már 'Lezárás alatti' kell legyen az egyedi szerződés, egyrészt mert a számlázás figyeli az állapotot, másrészt mert az aktiváláskor gondoskodik rendszer arról, hogy a számlázást behatároló kezdő- és vége dátumokat beállítsa úgy, hogy arra építhessen a számlázás.

Egyedi szerződés aktiválásakor a dátumbeállítások

• Ha a számlázási törtidőszak kezelése = 'Tört', akkor a szerződés kezdete dátumától indul a számlázás, ehhez

  • • a szerződés kezdete dátumával egyezőre állítja be a kezelési szolgáltatások érvényesség -tól dátumát, illetve ettől a dátumtól indítja a finanszírozási ütemezést is,

    • futamidő közben a naptári hóforduló lesz a számlázási fordulónap is, így lesz tehát az első hónap tört hónap,

    • és ez tart egész a futamidő végéig, ahol az utolsó hónap szintén tört hónap lesz.

• Ha a számlázási törtidőszak kezelése = 'Egész', akkor

  • • a szerződés aktiválás hónapjának elsejére állítja be a szolgáltatások érvényesség -tól dátumát, illetve innen indul a finanszírozási ütemezés is,

    • futamidő közben is folytatódik a naptári hó forduló szerinti számlázás,

    • egész a futamidő lejárta előtti hónap utolsó napjáig, ez lesz az átalánydíj számlázás vége.

Számlázási specialitások a szerződés életciklusaiban

Újonnan aktivált szerződésekre analitika generálása

Az újonnan aktivált egyedi szerződések kezdettől fogva automatikusan beépülnek a tömeges analitika generálásba, ha egyébként megtörtént már az ügyfél bevonása a számlázásba (lásd előző fejezet).

Továbbterhelés:
Nincs specialitás, a továbbterhelések a szerződés teljes élettartama alatt ugyanúgy működnek. Részleteket lásd az analitika generálások súgóban.

Havi átalánydíj analitika generálás:
A szerződött szolgáltatás listában található szolgáltatások érvényesség -tól dátumától indul a számlázás, első hónapban a naptári hó végéig. Továbbiakban minden számlázás naptári hónapra vonatkozik.

Finanszírozási díj analitika generálás:
Az ütemezésbe eleve aszerint íródnak be az ütemek, hogy adott szerződésnél hogy kezelt a számlázási törtidőszak;

• ha a Számlázási törtidőszak kezelése = Egész, akkor a legelső ütem a szerződés kezdete hónapjának első napjára ütemezett, az összeg egy teljes havi finanszírozási díj,

• ha a Számlázási törtidőszak kezelése = Tört, akkor a legelső ütem a szerződés kezdetére ütemezett, és az összeg is a havi finanszírozási díj időarányosított része. Hogy az arányosításhoz hogyan számolja rendszer az egy napra jutó hányadot, azt a Tört hónap arányosítása mező vezérli (mely lehet 'Naptári hosszra', 'Fix 30 napra' értékű).

Mivel az ütemekbe eleve az arányosított összegek kerülnek bele, a számlázásnak már nincs dolga, egy az egyben használja az ott talált összegeket.

Módosítás alatti szerződések számlázása

Ha egy egyedi szerződésre folyamatban van szerződés módosítás, úgy a keretszerződés egészének számlázása megáll, és ez mindaddig így marad, amíg a módosítást vagy rá nem aktiválják az egyedire, vagy nem érvénytelenítik. A módosítás mindig a ki nem számlázott időszak első napjától lép életbe. Amennyiben visszamenőleg akarunk módosítani, sztornóznunk kell a már kiszámlázott időszako(ka)t, így megint az első szabály lép életbe. A sztornózás történhet a keretet érintő számla egészére (Sztornó funkció), illetve az autót érintő számlatételre (Tétel sztornó funkció).

Amikor a módosítást érvénybe léptetjük, gondoskodnunk kell a kimaradt időszakok pótlólagos számlázásáról. Mivel elvárás az időszakonkénti számla bizonylat kiállítás, ezért a kimaradt időszakokat egyenként kell generálnunk.

Lezárás alatti szerződések számlázása

Amennyiben egy lezárási igényt elfogadnak az egyedi szerződéshez, akkor az egyedi szerződés állapota átállítódik 'Lezárás alatti'-ra. Mindettől függetlenül, a szerződés továbbra is részt vesz a csoportos analitika generálásban. Persze egyedileg is lefuttathatjuk azt a lezárás alatti szerződésre, ha épp az ügyfél egyenként kiemelve szeretné megkapni a kifutó szerződések számláit (nem ez a jellemző).

Továbbterhelés analitika lezáruló szerződéseknél:
A továbbterhelések a teljes szerződés élettartam alatt ugyanúgy képződnek. De! Gondoljunk arra, hogy a szállítóktól bizony érkezhet számla adott szerződés lezárása után is. Ezeket, a lezárást követő 5 éven belül szintén továbbterheli rendszer (feltéve, hogy amúgy továbbterhelendőnek igazolták a szállítói tételt).

Havi átalánydíj analitika generálása lezáruló szerződéseknél:

• Normál futamidő végi lezárásnál eleve adott az egyedi szerződésben az átalánydíj számlázás vége dátum, ez alapján állítja ki rendszer a számlázásból a szerződést. E dátum beállítása aktiváláskor történik, figyelembe véve a számlázási törtidőszak kezelését (ami ugye lehet egész vagy tört).

• Idő előtti lezárásnál felülírható az eredeti átalánydíj számlázás vége dátum, eztán  tehát ez alapján zárja ki rendszer a számlázásból a szerződést.Ha a szerződés már Lezárt állapotú, akkor a szerződés lejáratát követő 120 napig lehetséges a visszamenőleges számlázás.

Finanszírozási díj analitika számlázása lezáruló szerződéseknél:
Az ütemezésben szereplő legutolsó ütemet számlázza ki rendszer utoljára, aztán kiállítja a szerződést a számlázásból. Az ütemezésbe már eleve időarányosítva kerül be az utolsó hónap, ha a számlázási törtidőszak kezelése ezt indokolja (ami a keretszerződés szerint lehet egész vagy tört).

• ha a Számlázási törtidőszak kezelése = Egész, akkor a számlázás egy az egyben használhatja az ütemezést alapadatként, mivel az ügyféllel eleve naptári hóra állapodtunk meg, és maga az ütemezés is így íródott fel,

• ha a Számlázási törtidőszak kezelése = Tört, akkor az első ütemből fel nem használt részt használja utolsó számlázáskor, vagyis a futamidő végén, amikor már az utolsó teljes havi számla is kiment, akkor a következő hónapra

  • • a Tőke összeget az ’Első hónapra ki nem számlázott tőke’ mezőből venni,

    • a Kamat összeget a ’Első hónapra ki nem számlázott kamat’ mezőből kell venni.

Számlák korrekciója

Önmagában is nagy figyelmet érdemlő téma, külön súgó oldalon tekintjük át a legfontosabb összefüggéseket:
Számla korrekciók áttekintése.

Számlák kiegyenlítése

Rendszer - amennyiben az erre vonatkozó adatokat megkapja a kapcsolódó könyvelő rendszerből interfészen keresztül - képes strukturáltan megmutatni a számlákra könyvelt pénzügyi teljesítéseket. Ebből származtatva F1 rendszerben is elérhető a mindenkori számla illetve partner szintű egyenleg. Keretszerződés szintű egyenleg csak nehezen lenne értelmezhető, hisz egyáltalán nem biztos, hogy adott ügyfél kéri keretszerződésenként megbontani a számláit, és főként, hogy minden számláját így kéri.
Kapcsolódó témakör:
Pénzügyi teljesítések

Számlázási problémák kezelése

A számlázás igen sokrétű, így nem csoda, ha néha elakadunk. Ilyen esetekre igyekszünk segítséget nyújtani további súgó oldalakkal, amelyek nem képernyőkhöz, hanem problémákhoz kötődően igyekeznek tanácsokkal segíteni. Az oldalak szerkesztése folyamatos, tulajdonképpen együtt írjuk felhasználókkal, ahogy felmerül egy-egy újabb kérdés.
Kapcsolódó oldal:
Számlázási problémák kezelése

Számlakép

A számlaképen látható elemek melyike mitől függ, honnan jön, ezt mutatjuk meg a következő oldalon.
Számlakép

kész