Technológiai értelemben az F1 egy komplex szoftver-rendszer, amely a konvencionális üzleti-szoftver architektúrában működik és az itt megszokott jegyekkel bír:
van adatbázisa,
van interaktív alkalmazása, webalkalmazása,
vannak ezeket működtető háttér-szolgáltatásai,
van a felhasználást elősegítő webes felhasználói útmutatója
Az ezeket kiszolgáló komponenseket és a köztük lévő kapcsolatokat szemlélteti a következő ábra:
Lásd még:
Az F1 rendszer két megoldást ötvöz:
Az F1 alkalmazás (röviden csak F1), ami egy Oracle adatbázison alapuló, oda Oracle-JDBC kapcsolaton keresztül bejelentkező Java kliens programot jelent, amit a felhasználók egy asztali ikonra kattintva indítanak el. A telepítését és futtatását az OpenWebStart szolgáltatás végzi.
Az eF1 alkalmazás, amely egy ugyanazon az Oracle adatbázison alapuló három rétegű webalkalmazás, amit a felhasználók a böngészőből indítanak el. Az eF1 tulajdonképpen egy alkalmazás csomagot jelent, mert logikailag több nevesített részre bontható (eInfo, eKapu), amelyek más-más feladatot látnak el.
Értelmezhető egy harmadik elem is, a bizonyos háttér-szolgáltatásokat (mint pl. a riport generálás) megvalósító servlet csomag, az F1_GEN, melyet az előbbi két alkalmazás szükség esetén meghív (nem feltétlenül direkt módon, hanem akár az Oracle adatbázison keresztül is). Ezzel a felhasználók közvetlenül nem találkoznak.
A rendszer alkalmazásait a következő elemek (valamilyen kapcsolatba állított *) együttese szolgálja ki:
A. Oracle adatbázisszerver Tárolja az adatokat és üzleti logikát is hordoz.
Oracle 19, Oracle 21
B. Webes modulok alkalmazásszerver Az eF1 alkalmazást szolgálja ki, ami kapcsolatban van az előbbivel és üzleti logikát is hordoz.
Oracle APEX-ORDS
C. Háttérfolyamatok alkalmazásszerver Hordozza az F1_GEN háttér-szolgáltatás csomagot.
Temurin Java 21
D. Java Web Start webszerver Az F1 alkalmazás Java Web Start rendszerű elindításához szükséges weblapot hordozza.
HTML 5
E. Standard asztali Java csomag A helyi felhasználói számítógépekre települ, az F1 alkalmazást futtatja.
Temurin Java 21
F. Webböngésző A távoli felhasználók webböngészőben működtetik az eF1 webalkalmazást.
HTML5
G. Microsoft Office csomag A Microsoft Word program, amibe az F1 rendszer jelölő pluginja (CallTec Toolkit) épülhet be.
Windows Installerrel telepíthető MS Word plugin
H. SMTP szerver Levelek küldését teszi lehetővé. F1 rendszerelem nincs benne, ez csak a működés egyik feltétele.
SMTP
* Megjegyzés: Az ábra azt az esetet mutatja, amikor az F1 rendszer csak egy variánsban létezik a befogadó szervezet infrastruktúrájában valamint a háttérfolyamatokat és az indító weboldalt ugyanaz a dinamikus webszerver hordozza.
Lásd: Összevonási lehetőségek
A rendszert a következő adat mozgások ill. mozzanatok jellemzik:
1. Böngészés Az F1 asztali alkalmazás indító oldalának böngészése. HTTPS
2. Letöltés és indítás Az F1 asztali alkalmazás letöltődése és elindítása a Java virtuális gép-ben. HTTPS
3. Asztali alkalmazás használata Az F1 asztali alkalmazás működése közben közvetlenül kommunikál az adatbázissal. Oracle Net8 (JDBC)
4. Webalkalmazás használata böngészőn keresztül Az eF1 webalkalmazás és a böngésző közötti adatcsere. HTTPS
5. Webalkalmazás használata böngészőn keresztül Az eF1 webalkalmazás kommunikál az adatbázissal. Oracle Net8 (JDBC)
6. Generális háttérfolyamat Az F1_GEN szolgáltatás kommunikál az adatbázissal. Oracle Net8 (JDBC)
7. Dokumentum generálás Az adatbázis kérésére az F1_GEN szolgáltatás adatokat küld az adatbázis felé. HTTP
8. Riport generálás Az F1 asztali alkalmazás kérésére az F1_GEN szolgáltatás adatokat küld a hálózat felé. HTTP
9. Sablon betöltés A felhasználó MS Word sablonokat tölthet be az F1 Java alkalmazásba. DOCX
10. Levél küldés Az adatbázis levelező szerveren keresztül e-maileket küld ki. SMTP
Megjegyzés: Az ábrán található nyilak a hasznos adatok mozgási irányát jelölik.
Az F1 rendszer tehát több alkalmazásból áll, amiket egy összetett infrastruktúra szolgál ki. A rendszer elemeinek együttese, azok elhelyezkedése, illetve kapcsolódási topológiájuk nem teljesen kötött. Az F1 rendszer követelményei (lásd Telepítési előfeltételek) és a befogadó szervezet igényei, illetve infrastrukturális adottságai együttesen határozzák meg mindezt. Ezért kiemelten fontos, hogy a rendszer üzemeltetést végző személyek ismerjék a kérdéses (telepített) F1 rendszer struktúráját, a befogadó szervezet infrastruktúrájának elemeit, azok topológiáját és az alkalmazás változatait.
Jellemző, hogy az ügyfél az F1 rendszert több változatban is használja, saját politikája szerint. A változat alatt itt a rendszerelemek egy bizonyos struktúra szerinti együttesét érthetjük. (Jellemző példa, amikor egy "teszt" és egy "éles" változat van telepítve.) Egy bizonyos változatot eredményező struktúra jellemzően két dimenzióban tud építkezni: variánsok mentén és verziók tekintetében.
A variánsok adattartalmi megkülönböztetést jelentenek a rendszeren belül, azaz több adathalmaz együttes jelenléte több variánst jelent (pl. "minta adatok", "valódi adatok"). Megfordítva: a variánsok leginkább adattartalomban különböznek, de ennek következtében akár a rendszer működésében is különbözőséget jelenthetnek (ha pl. a jogosultságokat megfogalmazó adatok térnek el a variánsokban). A variánsok számát és azok belső kialakítását az ügyfél igényei határozzák meg, általánosan nem definiálható.
A variáns fogalma tehát az adattartalommal és annak felhasználásával van szoros összefüggésben.
A variánsokat az üzemeltetési eszköztárban és a dokumentációban is [VAR] változóval jelöljük.
[VAR] javasolt/jellemző értékei:
az éles környezetben: pl. PROD
a tesztkörnyezetben: pl. TEST
Az F1 rendszer tudását elsősorban annak verziója határozza meg, amit a fejlesztések visznek időben előre a szokott módon.
A verzió fogalma tehát a programkóddal (telepítéssel és frissítéssel) van szoros összefüggésben.
FONTOS! Az F1 rendszert kitevő alkalmazások (és szolgáltatások) nem rendelkeznek egységesített verziószámmal és nem is tekinthetőek összefüggő egésznek a verzió kezelés szempontjából! Az esetleges - vagy éppen szükséges - egységet csak az egyidejű telepítés, vagy az összehangolt frissítés teremti vagy teremtheti meg. Mindez azonban nem követelmény és eset függő (lehet), hogy milyen szisztémában történik. Mindez általánosan nem definiálható, nagyon sok tényezőtől függ.
A verziókat az üzemeltetési eszköztárban és a dokumentációban is [VER] változóval jelöljük.
[VER] jellemző értéke:
X.Y.Z formátumú verziószám
bNNNNN formátumú un. revision number
Az architektúra elemeinek életciklusa jellemzően attól függ, hogy milyen erőforrással állnak kapcsolatban. A függőségi viszonyok mentén értelmezhető az is, hogy milyen esetekben kell a (kisebb) elemeket karbantartani az üzemeltetés során, valamint az, hogy mely (nagyobb) elemek permutálására azaz több példányban való párhuzamos futtatására van szükség a kérdéses architektúrális modellben.
A permutáció tervezési szempontok alapján alakul ki. Megmondja, hogy az architektúra elem ugyanolyan formában hány párhuzamos példányban kell fusson és mi alapján kell szétválasztani ezeket. A szétválasztás módját (azonos szerver alatt, másik példányban vagy pl. másik szerverben, fizikailag máshol) vagy annak következményeit (más URL, más port, más tűzfal szabály) nem definiálja.
Megjegyzés: Az ábra azt az esetet mutatja, amikor az F1 rendszer csak egy variánsban létezik a befogadó szervezet infrastruktúrájában valamint a háttérfolyamatokat és az indító weboldalt ugyanaz a dinamikus webszerver hordozza. Így a fő szerver-elemek nem permutálódnak, de sok webböngésző és Java környezet fut egy időben a klienseken.
Lásd még:
Összevonási lehetőségek
A rendszer vertikálisan felbontható két jellemző rétegre: keretrendszerre és alkalmazásra. Noha a két réteg együttese működés közben szervezett egységet alkot, kettejük származása és feladata eltérő.
A keretrendszeri rétegben elhelyezkedő elemek felelnek a rendszerben értelmezhető általános tudásért. Az alkalmazás elemek pedig a témaspecifikus tudásért felelnek. Például a PDF-riport generálás (annak egyáltalán a lehetősége) a keretrendszer vívmánya. De azok az elemek, amelyek konkrétan egy vevő számla riport elkészítését teszik lehetővé már az alkalmazás rétegbe tartoznak.
A megkülönböztetés leginkább programozástechnikai szempontú, de nem árt tudni róla, mert bizonyos esetekben (ilyen pl. az Oracle adatbázis) a rétegek fizikai elemekként is tetten érhetők. Utóbbi esetben
a keretrendszer objektumainál "_ADF" utótaggal,
az alkalmazás objektumoknál "_APP" utótaggal
találkozhatunk az elnevezésekben.