Jogcímek vezérlő szerepe

Jogcímek vezérlő szerepe

A rendszer lelkét négy fontos pillér képzi: a jogcímek, könyvelési szabályok, a szolgáltatás elemek és a szolgáltatások. E négy adatkör összehangolt paraméterezése teszi lehetővé a nagyfokú automatizálást (részleteket lásd az Automatizmusok kulcsát adó törzsadatok áttekintése oldalon). Ez azonban megfordítva is igaz, hanyag adatfeltöltéssel elvész az automatizmusok lehetősége! Épp ezért, nagyon fontos a működésük megértése és precíz, átgondolt paraméterezésük!

A jogcím törzs a majdani könyvelésben megkülönböztetni kívánt elnevezéseket tartalmazza, tehát amilyen néven könyvelni szeretnénk a különböző pénzügyi vetülettel is bíró tranzakciókat. Tartalmát a flottakezelő nem az egyes ügyfeleinek igényeihez, hanem saját könyvelési elvárásaihoz igazítja. Azaz, itt nem az számít, hogy egy ügyfél mit szeretne látni a tőlünk kapott számláján (azt a Számlázási sablonok és a Számlázási sablon tételek vezérlik).

Jogcím lehet például: finanszírozási díj, árfolyam különbözet, fix szerviz átalány, hozom-viszem átalány, továbbszámlázott szerviz díj, gépjármű értékesítési ára, beruházás, stb.

Jogcímek kapcsolatai, az automatizmusok kulcsa

Az ábráról leolvasható, hogy a különböző árazási mód mellett nyújtott szolgáltatások esetén honnan veszi a rendszer a jogcímet.

Törzsadat szintű jogcím meghatározást befolyásoló összefüggések

Minden kezelési szolgáltatáshoz, definiálható tetszőleges számú szolgáltatási szint.

Minden kezelési szolgáltatáshoz megadható, hogy átalánydíjas és eseti áras esetekben milyen jogcímen számlázandó.

A szolgáltatási szintek egyik tulajdonsága, hogy adott időszakban milyen árazási módot használnak (átalány, eseti ár, továbbterhelés, vegyes).

• Amennyiben a szolgáltatási szint árazási módja = átalány vagy eseti ár, úgy a szint "szülő" kezelési szolgáltatásában megadott e célú jogcímen kell számlázni.

• Amennyiben a szolgáltatási szint árazási módja = továbbterhelés (mely élhet a szolgáltatás indulásától vagy a szolgáltatási limit kimerítése után), úgy a szolgáltatási szintbe foglalt szolgáltatás elemeknél megadott jogcímet kell számlázni.

A szolgáltatási szintek további jellemzőjeként definiálható, hogy mely szolgáltatás elemeket foglalja magában (ezzel határozható meg a szolgáltatási szint tényleges tartalma).

• Amennyiben épp egy saját tevékenységet vagy anyagfelhasználást lefedő szolgáltatás elemet kezelünk, úgy abban közvetlenül egy vevő jogcím hivatkozás adható meg.

• Amennyiben épp egy közvetített tevékenységet vagy anyagfelhasználást lefedő szolgáltatás elemet kezelünk, úgy abban egy szállítói jogcím hivatkozás adható meg.
  Ez azonban könnyen konvertálható vevő jogcímmé, mivel minden egyes szállítói jogcímnél meghatározható, hogy őt mely vevő jogcímen kell továbbszámlázni.

Számlázáskor a vevő analitika tételek generálásakor kerülnek bele a jogcímek az egyes tételekbe, hogy aztán e tételekből megképezhetők legyenek (szintén generálással) a vevő számlák.

Mindezek alapján a jogcímtörzs kialakításakor érdemes a jogcímeket e logika szerinti jogcím csoportokba sorolni.

kész, kivéve ábra