narnia versei:

üres

2010.03.22 20:59

Rámöltözted ....

Talán azért üres

mint a szekrény

miből bálra öltözik ki a nő

elfogy belőle

a szín, a pompa, a kő.

...

mert

Lassan adtad reám

selyemként szemed,

gyöngysor lett mosolyod ,

s vállamon stólaként pihen

hangod íves dallama

Rajtam a szíved

minden sóhaja...

- nincs is ékesebb,

mint ez a ruha -

...

kongón sajdul a test

azt mondod : Üres

- hát ezért lehet -

Rámöltözted

... s én azóta is hordom

... a lelked.

Native American ~ Spiritual Music ~

narnia rovata (narnia.virtus.hu)

2010.03.20.

a vésethez

ma áttetsző kesztyűt húznak a fák águjjai

- nem láthatod

...már nem láthatod sohasem -

tegnap épp úgy jött fel a nap

- emlékszel- olyan mályvaaranyban

mint azon az őszön... akkor régen

de már elvált a lehető

s a sohasem

a földre koppanó dió csonthéjából a mag

úgy hullik elém, mint gyermeknek maradt pillanat,

mit ereszt egy percre a zord idő

de egy varjú jő

- örök fekete -

s már csőrébe fogja, száll vele

- már nem láthatod -

tört fehér fellegfüggönybe fűz kék szalagrojtot a szél

de az alkony már deres lehelettel fogja meg kezem

...vagy TE érintesz - jól érzem ?

Hűvös van, s a nap se más már

rőt szegélyű folt csak

a borostyánlevélen

- Te nem láthatod -

már nem vagy anyag

csak véset egy kőkereszten

...belőled nekem ez maradt

- véset -

egy tól-ig, mégis örök pillanat

narnia rovata (narnia.virtus.hu)

2010.03.19.

Elég...!?.

menekülj... én már eleget futottam

előled magam űztem folyton

gyűlöletes elevenség...

mint csonkolt végtag fáj vissza a nemlét

beléd bújtattam hát

mi még erőmből maradt

álljunk meg végre

elég

nem akarom hogy elveszíts

s azt se már, hogy megtalálj

csak annyit

elég legyen már a rohanás

mint forgó kerékből a küllő

hull ki belőlem a mozdulat

- már nem nyújtom karom -

aranyló nap életünk bozótján

szikkadt ágakon suhan

s napszállatot vérzik a fű alant

csupán magányom üvölti szét

szótlan, néma hiányodat

s visszhangzóját szíved harsogja elém

- hallom, mikor elég csendes az éj -

csavargók vagyunk

ránk érchideg hajnalok hasadnak

fáradt vagyok...

fáj a mozdulat a szó... a még

Elég...!?

narnia rovata (narnia.virtus.hu)

2010.03.19.

Meddig még?

dunsztos párát

ásító aszfalt

vérébe mocskult

századok

lábbal tiport

elgyávult asztag

meddig tűr még

gyalázatot?

arany napon nőtt

gazdag kalász

miért hogy derékba tört?

meddig nézzük mondd

meddig még?

hunyt szemmel az eljövőt

meddig őröl sorsmalom?

meddig zúzza életünk?

lesz-e szem, mi megakasztja

s szól - elég!

elég már nekünk!

meddig száll még néma sóhaj

imára kulcsolt kezek fölött?

s meddig dajkálunk agóniát

a tárgyilagos való mögött?

mennyi igazság maradt az ökölben?

markol-e még esküszót?

bibliát, tollat, kardot...

vagy feledte már rég a Jót?

narnia rovata (narnia.virtus.hu)