Emlékszem arra a karácsonyra:
Hatalmas hó hullott hajnalra.
Hófehér lett minden, mintha csak
neked akarta volna megmutatni a Tél,
hogy nem goromba, s a hideg is csak azért,
hogy a hóember sárgarépa orra fitosan álljon,
s csodálkozó tekintetedre büszkén szalutáljon.
Pici ujjaddal megbökted pocakját, s fázósan húztad
vissza kezed.
Rám néztél: Mi lesz, ha megint megteszed.
Biztatásképpen, apró tenyeredbe
hó galacsint csempésztem…
Csináld csak még egyszer, merészen!
Megtudtad, mi is az a tél:
Alig pár hónapja, hogy megszülettél.
Csosszanó Szőrcucorka rovata (csosszanoszorcucorka.virtus.hu)